Maradhat a Munkásállam Origo
Mondhatnám, bánja a fene. De nem mondom, mert ez egy nagyon ügyes húzás volt. Ez a festmény 15 éve volt letakarva, persze, ostoba döntés volt függönyt húzni eléje, mert ha osztyapenko-monstrumokat el tudtak bontani és fel tudtak állítani egy szoborparkban, ezzel a freskóval is lehetett volna valamit kezdeni. Nem tették, a kis probléma-magocskát besöpörték a szőnyeg alá és hagyták ott pihenni. Az meg, a párás, trágyaszagú sötétben duzzadni kezdett, majd kicsírázott, és most, amikor eljött a kedvező pillanat, szárba is szökkent. Pontosan időzítve, hogy jól megerősödjön mire támasztékul kell szolgálnia a többi szőnyeg alá söpört magocskának.
Hónapok óta megy a huzavona a Teleki-szobor körül, pár hete igény jelentkezett arra is, hogy Wass Albertnek is állítsunk szobrot. Kádár alakját ugyan az MSZMP-n kívül senki sem akarta eddig az örökkévalóságnak bronzba önteni, de egy freskón, ha már ott van, megkegyelmeznek neki. Maradjon. Szilárdan oda van vakolva, stabil támasztékul fog szolgálni a zsidó-törvényeket aláíró Teleki szobráért folyamodóknak.
jobboldal : baloldal 1 : 1
A mi tartásunknak meg már úgyis mindegy.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Azért van a képviselők házáról vidámabb történetem is:
vagy két éve hozta úgy a sorsom hogy egy megbeszélésen kellett részt vennem. Rohanós reggel volt, nem pakoltam át a táskám, csak felkaptam azt a félvállas hátizsákot amivel bringázni is szoktam. Színben passzolt a kosztümömhöz, hát nem pocsékoltam az időt.
Nos, a bejáratnál kitettem az aprópénzt, a kulccsomót és a mobiltelefont.
Csilingelt a röntgen, még pakolnom kellett. Szép fokozatosan, többszöri csöngetés után következő tárgyak kerültek elő a táskám zsebeiből:
- 1 db 13-14-es villáskulcs,
- 2 db tampon, rozsdamentes tokban,
- 1 db csillagcsavarhúzó,
- 1 tubus gumiragasztó,
- 2 db gumifolt,
- 1 db buzogánykulcs,
- 2 db kardvirághagyma,
- 1 db toll,
- 1 db svájci-bicska (körömreszelő is van beleépítve!).
A leggusztábbik, a kis fekete bajuszos kormányőr már a tamponosdoboz előkerülésénél bebukott a számítógép-monitor alá, a másik, egy magas, sovány fiú a csavarhúzó látványától érezte úgy, hogy feltétlenül meg kell keresnie egy leejtett radír-morzsát. A harmadik pasi hősiesen végigasszisztálta mire sikerült fémmentesíteni magamat, ő csak akkor kezdett el röhögni, amikor már becsukódott mögöttem a liftajtó. Hogy őszinte legyek, én is csak akkor nevettem el magam.
===========================================================================
Mondhatnám, bánja a fene. De nem mondom, mert ez egy nagyon ügyes húzás volt. Ez a festmény 15 éve volt letakarva, persze, ostoba döntés volt függönyt húzni eléje, mert ha osztyapenko-monstrumokat el tudtak bontani és fel tudtak állítani egy szoborparkban, ezzel a freskóval is lehetett volna valamit kezdeni. Nem tették, a kis probléma-magocskát besöpörték a szőnyeg alá és hagyták ott pihenni. Az meg, a párás, trágyaszagú sötétben duzzadni kezdett, majd kicsírázott, és most, amikor eljött a kedvező pillanat, szárba is szökkent. Pontosan időzítve, hogy jól megerősödjön mire támasztékul kell szolgálnia a többi szőnyeg alá söpört magocskának.
Hónapok óta megy a huzavona a Teleki-szobor körül, pár hete igény jelentkezett arra is, hogy Wass Albertnek is állítsunk szobrot. Kádár alakját ugyan az MSZMP-n kívül senki sem akarta eddig az örökkévalóságnak bronzba önteni, de egy freskón, ha már ott van, megkegyelmeznek neki. Maradjon. Szilárdan oda van vakolva, stabil támasztékul fog szolgálni a zsidó-törvényeket aláíró Teleki szobráért folyamodóknak.
jobboldal : baloldal 1 : 1
A mi tartásunknak meg már úgyis mindegy.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Azért van a képviselők házáról vidámabb történetem is:
vagy két éve hozta úgy a sorsom hogy egy megbeszélésen kellett részt vennem. Rohanós reggel volt, nem pakoltam át a táskám, csak felkaptam azt a félvállas hátizsákot amivel bringázni is szoktam. Színben passzolt a kosztümömhöz, hát nem pocsékoltam az időt.
Nos, a bejáratnál kitettem az aprópénzt, a kulccsomót és a mobiltelefont.
Csilingelt a röntgen, még pakolnom kellett. Szép fokozatosan, többszöri csöngetés után következő tárgyak kerültek elő a táskám zsebeiből:
- 1 db 13-14-es villáskulcs,
- 2 db tampon, rozsdamentes tokban,
- 1 db csillagcsavarhúzó,
- 1 tubus gumiragasztó,
- 2 db gumifolt,
- 1 db buzogánykulcs,
- 2 db kardvirághagyma,
- 1 db toll,
- 1 db svájci-bicska (körömreszelő is van beleépítve!).
A leggusztábbik, a kis fekete bajuszos kormányőr már a tamponosdoboz előkerülésénél bebukott a számítógép-monitor alá, a másik, egy magas, sovány fiú a csavarhúzó látványától érezte úgy, hogy feltétlenül meg kell keresnie egy leejtett radír-morzsát. A harmadik pasi hősiesen végigasszisztálta mire sikerült fémmentesíteni magamat, ő csak akkor kezdett el röhögni, amikor már becsukódott mögöttem a liftajtó. Hogy őszinte legyek, én is csak akkor nevettem el magam.
===========================================================================
0 Comments:
Megjegyzés küldése
<< Home