:-))))
Csudajót kirándultunk!
Reggel hétkor indultunk, keresztül az erdőn a Tungsram-strandig, éppen akkor indult a 8 órai átkelőhajó, de A KEDVÜNKÉRT VISSZAFORDULT!!! Bezonyám! Végigsétáltunk a rómain, úsztattuk a kutyákat, találtam két gyönyörű kagylót (meg néhány használt óvszert és egy összeégett kanalat, ez utóbbi kicsit lelombozott). Láttunk rengeteg kiskacsát, van olyan kacsacsalád ahol 13, van olyan, ahol csak 4 fióka van. Nagyon helyesek, mindig van egy gyengébb aki lemarad, azt nem várják meg, hanem amikor rájön hogy túl messze került a mamától, szinte fut a víz tetején a biztonságot jelentő csapatig.
Megreggeliztünk a Bíbicben, legalább negyedórát néztem, ahogy a fröccsömben szabadulnak fel a buborékok. Apró, pici gyöngyöcskék keletkeznek a pohár fenekén, kicsit meghíznak majd hirtelen elszabadulnak, felszállnak és az ital felszínén elpukkannak. Közben napoztunk egy jót, az arcom, a vállam kezd egy kis színt kapni. Nagyon jó volt.

Ez a Bíbic-beli zsíroskenyér reggeli ez igen sokunknak okoz örömöt. Először is ugye nekünk, akik esszük. De azokból a részekből ami nincs megszórva paprikával, a kutyák is kapnak pár falatot. A morzsákat nagyon gondosan leszórjuk az asztal alá, öt perc múlva ott vannak a verebek, ha csendben maradunk, a cipőnk orráról is lecsippentik a morzsácskát. A kenyér héját meg a kishalaknak szoktuk félretenni, hazafelé menet, a hídról beszórjuk a vízbe. Pár perc múlva megjelennek az ujjnyi kishalak, forr a víz a kenyérdarabkák körül. Ma ugyan nem jutott nekik a jóból, két gácsér egy pillanat múlva ott termett és lenyelte a haleledelt. Szóval, van kosztos bőven, ráadásul több mint 3 órát gyalogolunk miatta, hát ez a zsírosdeszka biztos nem hízlal.

Jó szívvel merek ajánlani egy ilyen kirándulást mindenkinek. Egyszerű szórakozás, de a tupírozott városi idegeknek valóságos felüdülés. Az átkelő 140 Ft-ért hoz át a Dunán, kerek óránként indul, a 96-os busztól 8-10 perc séta a hajóállomás. Visszafelé lehet ugyanúgy hajóval, de aki nem sajnálja a lábát, az a vasúti hídon átsétálhat Újpestre, és ott van a metró-állomás. Jó kis séta, madarakat, kacsákat, kiskecskéket lehet látni útközben, kavicsokat, kagylókat gyüjteni. Láttam egy feketerigót az egyik kerítésen, a csőrében volt egy lepke és fütyült közben. Egész közel engedett magához, azért állítom ilyen biztosan hogy tele szájjal beszélt :-))

Most muszáj mennem dolgozni, de nem bánom, megspórolom a holnapi hajnalban kelést.
Csak az a baaaaj, hogy soká lesz megint ilyen hosszú hétvége.
Azt hiszem, ezentúl minden hónapban kiveszek egy hétfőt. Mondjuk minden hónap utolsó hétfőjét. Feltisztult a szemem, kisimult a bőröm, nagyon rámfért a sok alvás.