:-)) Szépjóestét!

A Fórumon kezd kialakulni egy egész érdekes beszélgetés a szingliségről. Van egy (sőt, több!) nagyon jó szinglitörténetem, csak sajnos nem találom hogy hol, valószínűleg még a régi gépemen íródott, és akkor ugye ki lett dobva. Újra meg kell írnom, de most nincs hozzá kedvem, majd máskor, pláne ha fejlődik valahová ez az elindult párbeszéd.

Ma kicsit inkább politizálnék, elvégre kampány van, vagy mi a szösz!

Szóval, kicsit furdal a lekiismeret amiért most nem veszek részt a kampányban. Két éve igen aktívan szórólapoztam, standoltam, plakátoltam, most valahogy nem érzek magamban kellő lelkierőt ehhez a munkához. Nem csak a sok elszenvedett incidens, köpködés, zsidókurvázás miatt, hanem mert nem vagyok olyan 100 %-ig meggyőződve a döntésem helyességéről mint két évvel ezelőtt voltam. Szóval, jobb, ha nálam lelkesebbek csinálják, én tán még azt a kevés esélyt is rontanám a sótlanságommal.

Szóval, két éve, beszélgettem anyukámékkal, csak óvatosan, nem akartam a családban elhinteni azt az undorítói ellenségességet, ami jellemezte az országgyűlési választásokat. Az hálistennek hamar kiderült hogy a fideszt ők nagyon nem szeretik, de mivel a többiek sem tetszettek nekik, hát nem is akartak elmenni választani. Mondtam, hogy olyan nincs, muszáj választaniuk, ha nem akarják hogy helyettük mások döntsenek (komoly propagandista vagyok én, kérem, tudom én hogyan kell megfogni az embereket!). Nna, meggyőztem őket hogy menjenek el, mondtam, ha nem bíznak a szocikban, szavazzanak inkább kis pártra, fontos hogy azok is bekerüljenek a parlamentbe. Ebben is egyetértettünk, szépen haladtam a célom felé, mondom én hogy jól képzett propagandista vagyok!
Búcsúzásnál aztán mondtam nekik, hogy este nézzék a tévét, benne leszek a választási műsorban.
- Anyu, az eszdéeszt figyeld, ott fogok ülni. -
- Jajdejó fiam, legalább látunk, majd integess! -
- Anyu, onnan nem lehet integetni, neked kell figyelni, de csak az eszdéeszt figyeld, majd próbálok elől ülni. És feltétlenül menjetek el szavazni, jó? Én meg ott fogok ülni az eszdéeszben, figyeljetek, jó?-
- Jól van fiam, de azért csak próbálj meg integetni, tudod, rossz már a szemem. -

Ennyiben maradtunk. Másnap, a választások után hívom újra:
- Na, láttál a tévében?
- Én nem láttalak fiam, de a húgod igen, megismert.
- Jól van, mondtam hogy ott leszek. Voltatok szavazni? És kire szavaztatok?
- Voltunk, persze hogy voltunk, a Munkáspártra.
- Kiireeee???
- a Munkáspártra. Elolvastuk a programokat, és úgy láttuk a húgoddal, hogy ők akarnak a legtöbbet tenni a szegényemberért.

Nem ejtettem el a telefont. Mégiscsak az anyukám, nem akartam a politikát se bevinni a családba.
Aztán meg arra is rájöttem, hogy jól volt ez így. Illetve, ha jó nem is volt, de törvényszerű és logikus ami történt.
Egy hat elemit végzett, hatvan éves munkásasszony, aki tíz évig volt munkanélküli mielőtt minimálnyugdíjba tudott kerülni, ugyan miért akarna versenyt, tiszta piaci megmérettetést? Vagy a húgom, aki kétévente félévet biztos hogy munkakereséssel tölt, ugyan miért akarna adócsökkentést a vállalkozóknak? Ők abban a versenyben indulni se tudnának, nem is értik miért jó az, sokkal egyszerűbb ha az állam biztosítja az olcsó árakat meg a rendszeres béremelést. Azt is látják, hogy nekem milyen nehéz versenyben maradni, megélni, mindíg újra- és újrakezdeni. Biztos nekem is jobb lenne stabil állami vállalatnál dolgozni, évi rendszeres béremeléssel, harminc évig egy helyen, mint régen.
Szóval, teljesen érthető hogy miután elolvasták a programokat, úgy szavaztak ahogy.
De ők legalább elolvasták és tettek egy összehasonlítást, kiválasztották azt, ami az ő tudásuk szerint nekik a legjobb lenne. Más kérdés hogy a tudásuk nem elég egy ilyen döntés megalapozásához, de legalább próbálkoztak informálódni, nem érzelmi alapon döntöttek. Sőt, nem is kizárásos alapon, és még befolyásolni sem hagyták magukat, még általam se.

Ami meg az én propagandista-tehetségemet illeti, hát, erre van egy közmondás: 'Szégyenlős koldúsnak üres a tarisznyája.'
Mégsem bírok utasítani senkit, hogy hova szavazzon, legfeljebb csak mondom: engem az eszdéesz környékén tessenek keresni. Mondom: eszdéesz!!

Persze, én sem vagyok már olyan biztos a döntésem helyességében, legfeljebb abban, hogy minden más döntés helytelenebb lenne.