:-)) Csudajót sétáltunk.
A kutyám nem volt hajlandó visszafordulni, minden módon mutatt, hogy ő még menni akar, arrafelé, amerre régebben jártunk, még mielőtt a rómait felfedeztük magunknak. Úgyhogy szépen felsétáltunk megyerig, közben -mivel a blöki leült a küszöbre, és nem volt hajlandó mozdulni- a Duna büfében ittam egy unikumot.
Valami elvarázsolt kiskocsma, viaszosvászon abroszokkal, billiárdasztallal, csocsóval, egy gyönyörű papagállyal, féltucat macskával, nagyon szűk törzsközönséggel akik rendszeresen tartanak gulyáspartikat, közös szilveszter-estéket, disznótort.
Jó kis hely, már annak, aki értékeli ezt a fajta, kissé szocreál csónakházi hangulatot.

Csodálom, hogy az unikumot még senki sem akarta gyógyhatású készítménnyé nyilváníttatni. Megérdemelné pedig.

Mivel elhatároztam, hgoy a böjt után csinálok egy rendes fogyókúrát, most elkocogok, és veszek egy mérleget. Meg egy karórát, mert rá kellett döbbennem, hogy elveszítettem az órámat. Elég laza volt a csatja, gyakran kikapcsolódott. Most egyszerre csak eltűnt. Mostanában gondoltam rá, hogy megérdemelnék egy márkásabb darabot, de most elbizonytalanodtam. Életemben nem hagytam még el órát.