Brünnhilde szikláján

Valló világ

2006/02/12

Tényleg nem az mdf-et akarom bántani, komolyan, véletlenül éppen ma beszéltem éppen a helyi mdf-es képviselőasszonnyal és mondtam, hogy szurkolok nekik, nagyon szurkolok hogy meglegyen az 5%-uk, de mit tegyek, ma megint az ő hülyeségükbe futottam bele:
A Magyar Demokrata Fórum kezdeményezi a mobilszolgáltatóknál, hogy bizonyos számú sms-küldési lehetőséget térítésmentesen biztosítsanak siket és nagyothalló ügyfeleik részére....
khm, khm, de most őszintén, mi dolga van a siketekkel egy pártnak? Ez a munka nem a siketek és nagyothallók szövetségének a feladata lenne??
Mit keres egy politikai párt egy olyan területen, amihez semmi köze, ami másnak a dolga lenne?
Félreértések elkerülése végett, nem a rosszul halló polgártársaimtól sajnálom az ingyenes sms-ezést, távol álljon tőlem.
Hanem, már eleve a gondolat hajmeresztő, hogy egy párt ingyenes szolgáltatást kér(?) egy piaci szereplőtől. Milyen alapon? Kinek a megbízásából?
Egyébként is, miért nem hagyják meg ezt a munkát a siketek érdekképviseletét ellátó szervezetnek?
Ez a legfőbb bajom, hogy egy párt lenyúlja a civilek, az érdekképviselők munkáját.
Ebben az országban nagyon kevés tér jut a civileknek is, a kis pártoknak is.
Azért, mert a nagy pártok lefoglalják a teljes politika játékteret a szélsőbaltól a szélsőjobbig, most a kis pártok át fognak szivárogni a civilek játékterére?
Tisztességes ez?
Nem, nem tisztességes, szerintem mindenki menjen vissza a saját térfelére. A nagy pártok húzódjanak vissza jobb/bal/liberális szélre és/vagy középre, a kis pártok foglalják el a felszabaduló politikai játszóhelyet és engedjék a civileket tevkenykedni ott, ahol nekik van dolguk: a társadalom egyes csoportjai és rétegei érdekképviseletében.
Egyébként nem az mdf hibája, hogy ki akarják szorítani a politikából és nem marad neki semmilyen mozgástér.
Nno.
észosztás vége, a politika egyébként is csúnyít.

Más:
máma nagyon korán mentem dolgozni, délután 5-kor kezdődött A Trubadúr az Erkelben.
A főnököm még bent volt, úgyhogy mindent kétszer kellett csinálnom kétszer kellett csinálnom.
Lepucoltam a konyhapultot, jött, elkezdte keverni a kutyáinak a kaját. Lepucoltam mégegyszer.
Felmostam a lépcsőt, jött, vitte a kutyákat sétálni, viszsafelé összemancsolták, moshattam fel megint.
Felporszívóztam az ügyfélfogadót, jött, szétszórta a cipőjébe ragadt kavicsokat, porszívózhattam fel megint.
Kitiszítottam a mikrót, jött, melegített a kutyáinak egy kis csirkefarhátat csemegének, tisztíthattam ki megint.
És így tovább és így tovább, mindent kétszer mindent kétszer, 20 percet késtem az előadásról, az első felvonás közepe felé már csak az emeletre engedtek fel.
Verdi Trubadúrja nagyon szép darab. A tartalmát most nem írnám le, aki akarja, az előző link alatt elolvashatja a teljes szöveget. A librettó is nagyon jó, mély, drámai, izgalmas. A zene tele van slágerekkel, leghíresebb talán a cigányok kórusa, de szinte valamennyi kórus szám híres, rendszeresen lehet hallani őket operaválogatásokban. A szólistáknak is mindnek jut egy-egy bravúrária, mindenféle párosításban egy-egy duett, a közönség végigtapsolta az előadást, minden ária után ünnepelte az előadókat.
Hogy megérdemelten-e?
Háááát... nem vagyok benne biztos.
A címszerepet éneklő Bándi János ahhoz képest, hogy "az éjben egy trubadúr édes, lágy éneke szállt..." teli torokból végig kiabálta az előadást. Kétségtelenül óriási teljesítményt produkált, de én nem szeretem az olyan operaéneklést, ami csak a hangerőről szól. Bándi ilyen, a közönség imádja, én kevésbé.
A szerelmét, Leonórát éneklő Cserna Ildikót még nem hallottam, így elsőre tetszett. Egy fiatal, szerelmes nő hangján énekelt, erőlködés nélkül, könnyedén. Tényleg tetszett.
Kálmándi Mihály Luna grófja kissé erőtlen volt, mintha visszafogott volna a magából. Lehet, nem volt éppen hangjánál, az operaénekeseknél van ilyen. Tisztán énekelt, csak kissé fakó és szintelen hangon. Kár, mert én nagyon szeretem a baritonokat (persze csak a basszusok után).
Wiedemann Bernadett gyönyörűen énekelt, az ő hangját imádom. Kár, hogy Azucena szerepe egy drámaibb mezzoszopránt igényelne. Nem a művésznő hibája, ő tökéletesen énekelt, egyszerűen csak a hangja túl világos egy sötét lelkű, az elszenvedett megpróbáltatásokba beleőrült öregaszony szerepéhez.
Annál jobban tetszett Bakos Kornélia Ineze. Kis szerep, az első felvonásban van csak egy jelenete és a másodikban tűnik fel pár másodpercre, de azt nagyon szépen megcsinálta, részvéttel teli hangon "beszélgetett" Leonórával, a barátnőjével.
Nem szoktam a díszleteket elemezgetni (kivéve, ha nagyon rosszak), de most szólnék pár szót róla. Lehet érzékelni, hogy olyan díszletet akartak ami mutatós, ugyanakkor 'univerzális' - tehát olcsó. Egész előadás alatt ugyanazt a díszletet láthattuk, bizonyos részeit eltávolították, sokat változott a világítás, érdekes volt. Maga a díszlet egy két emelet magas U alakú installáció, egy rács, amiből a közepeket ki lehetett venni. Olyan, mintha pillanatfelvétel lenne egy várfalról, amin emberek kapaszkodnának fölfelé. Ezt a képet aztán rácsokra osztanák majd kivágnának és mozgathatóvá tennének belőle részleteket. Kivették a rácsok közepét és ablakokat tettek a helyükbe, az egészet fehérrel megvilágították, betoltak néhány tuját és egy holdfényes palotakertben voltunk. Változott a megvilágítás szöge, középről bevetítették egy gótikus templom rózsaablakának kontúrját és máris egy komor templomban voltunk. Betolták a helyükre a rács kivágott közepeit, kiegészültek a mászó figurák és máris ott állt a szinpadon egy ostromlott vár. Alulról vagy hátulról vörössel megvilágították és lángolt az autodafé, a mászó figurák helyett szenvedő, fájdalomtól tekergő alakok árnyékát láttunk. Tetszett a díszlet.
Mindent összevetve jó előadás volt, és mivel szünet után visszaültem a helyemre (baromi jó hely, földszint közepe, bérletben a három előadás mindössze 2700 Ft, ezt csak azért írom, hogy tudassam, nem kerül vagyonokba a jegy), szóval volt alkalmam összehasonlítani az Erkel földszinti és emelti akusztikáját - mintha nem is ugyanabban a színházban lennék. Remélem, hogy a felújításnál erre is figyelenek majd és javítanak valamit rajta. Minden hátrányával együtt is jó színház az Erkel, nem lehet minden színház a belvárosban, szóval érdemes lenne kicsit befektetni a jobb akusztikába (hihihi, pont úgy teszek, mintha bárki is figyelne a véleményemre :-))