:-))))))) Szépjóestét!
Vizsga ugyan nincs, de baj sincs - mármint velem nincs nagy baj :-)))

Bár a házi feladatom (mérési jegyzőkönyv) nem lett kész, de gondoltam egy életem egy halálom, áttetszően vékony, kék virágos fehér blúz és csipkés melltartó van rajtam hát lesz ami lesz, bemegyek a vizsgára, legfeljebb konzultáció lesz belőle.

Nno kérem, ez azért nem ilyen egyszerű.

A helyzet ugyanis az, hogy meg van hirdetve a laborgyakorlat a 25 fős terembe, de ugyanoda és ugyanarra az időpontra meg van hirdetve a vizsga is - szintén 25 főre. Ebből az következik, hogy mindenki csak vizsgázni megy be.
Az áramkörömbe beterveztem a hazárdmentesítő kapukat (tök mindegy mit jelent, az egészből elég annyit érteni, hogy a tervezés három fázisát kell rögzíteni a jegyzőkönyvben, ebből a hazárdmentesítés a harmadik fázis) gondoltam, megkérdem a tanárt mi a baj, ott kijavítom a hibát, hátha elfogadja. Mivel mindenki vizsgázik, konzultációra alig van lehetőség. Ha valaki nagyon erőszakos és szerencséje is van, tehát mondjuk M betűs kezdőnevűként pont egy K és egy N betűs vizsgázó között ül, akkor a tanár útba ejti és felel egy kérdésére - egyszerre csak egyre, mert többre nincs ideje, siet vizsgáztatni.
Nekem három ilyen kör alatt sikerült megtudnom, hogy
1. a kapuáramkörök nem használt "lábait" jobb ha a 'nulla pontba' kötöm, mintha földelem
2. a 'logikaialag határozatlan' értékeket (tehát ami mindegy, hogy '1' vagy '0') vehetem '1'-re vagy '0'-ra is. Akkor is, ha emiatt az áramköröm már eleve hazárdmentes lesz. Ez azért fontos, mert én nagyon meg akartam felelni és mindenféleképpen olyan hazárdveszélyes áramkört akartam tevezni, amit utána hazárdmentesíthetek.
3. a MicroCap5 sajnos tele van hibával, folyton érthetetlen és indokolatlan hibaüzeneteket ad, az újabb évfolyamok már a MicroCap8-at használják.

Nos, itt volt a kutya elásva.
Mármint az 5-ös és a 8-as verzió között van elhantolva az a bizonyos oszlásnak indult eb.

Én ugyanis az 5-ös verzión megterveztem az áramkört, lefuttattam az analízist, hibátlanul lefutott, majd amikor a nyomtatáshoz újra elindítottam, már hibát jelzett ki.
őrjöngtem.
sőt.
a hajam téptem.
mindenkivel goromba voltam, szólni sem lehetett hozzám.
Tényleg, őszintén mondom, a héten elviselhetetlenül idegbajos voltam.
Borzasztó érzés, amikor az egyik kedvenc tárgyamból (csak négyes meg jeles ZH-kat írtam, a tanár néha beállt a hátam mögé és gyönyörködött abban, ahogy rajzoltam) nem tudom megcsinálni a kettes szintű házi feladatot - se.
Papíron a négyest is megterveztem, de számítógépre vinni nem tudom még a kettest se.

Őrjöngtem, téptem a hajam, sírva fakadtam volna ha nem szégyellem.

És erre kiderül; semmi más baj nincs, minthogy rossz programot használtam.

Kérdem a tanárt, honnan szerezhetnék 8-as verziót.
Mondja, néki sajnos nincs, tán próbáljak meg friss, a tananyaghoz járó hallgatói CD-t szerezni.
Rohanok a Tanulmányi Osztályra.
I., II. és IV. évfolyamos CD-t tudnak adni, III: évfolyamos sajnos nincs. Kár, hogy pont azon lenne a méréstechika.
Loholok tovább a könyvtárba, az bizony már bezárt.
Kérdem a tanárt, talán a honlapunkról letölthető.... Nem. Sajnos - teszi hozzá tényleg sajnálkozva.

Nos kérem.
Kilélegez ..... belélegez .... ki ..... be......
Fel kéne robbannom a méregtől, mert a pénzemért (jócskán 1.000.000 Ft körül jár már a befizetett tandíjam) nem kapok se tisztességes oktatást(*), se konzultációs lehetőséget, se gyakorlati képzést, se megfelelő tananyagot, se hasznos információt.
Hanem, minden bosszúságomat feledteti az a tudat hogy nem vagyok hülye, pontosabban nem én vagyok a hülye!! Tényleg szar a program, tényleg érthetetlen hibaüzeneteket ad és tényleg használhatatlan a beépített súgó.

Semmi más dolgom nincs mint
a) szerezni egy friss, III. évfolyamos hallgatói CD-t és telepíteni a 8-as verziót, vagy
b) beülni a könyvtárba és az ottani 8-as verzóval megcsinálni a már kész és sokszorosan megszenvedett áramkörömet és a vizsgálatokat. Amennyire megkínlódtam a héten, szerintem nem kerül többe mint másfél óra.
c) nem gondolni, még véletlenül sem gondolni arra, hogy ha mondjuk nem fél hét körül, hanem már vizsga elején, mondjuk fél háromkor odajött volna hozzám a tanár akkor bizony még a vizsgára meghatározott időn belül meg tudtam volna írni a házi feladatomat a laborban telepített 8-as verzión.
d) azon még véletlenül sem szabad elgondolkodnom hogy ha netán van bent legalább egyetlen tanár akit fel tudok hívni, nos, akkor már eleve nem kínlódok az 5-ös verzóval egy hetet. ugyan, túl buta vagyok én az ilyen kombinációkhoz.

Egyébként is, kicsire nem adunk, a lényeg, hogy nem én vagyok a hülye. Buta vagyok, de hülye nem.

Tényleg, a tanár is mondta, jó volt amit rajzoltam csak a szar program miatt nem működött.
És azt is mondta, hogy a nyáron lesz még vizsga, úgyhogy hétfőn délután elkérezkedek az irodából, beülök a könyvtárba és újra megírom azt a nyomorult házi feladatot - ha már így megszenvedtem vele, nem akarom két hónap alatt elfelejteni az egészet és októberben a nulláról újra kezdeni.

Az a 25-30 órányi kínlódás pedig amit a héten beleöltem a a háziba meg az a kategória, amiből több is veszett Mohácsnál - legalábbis gondoljuk ezt.

Az a lényeg, hogy nem én vagyok a hülye.
Már ennyitől is jobban érezem magam és szépeket álmodok - szerintem hajnal felé még a nyál is elcsöppen a szájam sarkából, olyan mélyen és nyugodtan fogok aludni a megkönnyebbüléstől.


--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
(*) ez túlzás, az előadásokat ugyanis kifejezetten élveztem. A Műszaki Egyetemről volt egy vendég-előadó professzor, egy vén róka, nagyon élvezetes, krisztálytiszta, könnyen követhető előadásokat tartott. Mondom, a kedvenc tárgyam volt a digitális technika. Csak '0' és '1'. van áram, nincs áram és világos, egyszerű, könnyen megjegyezhető szabályok. Kár, hogy a világ nem digitális, sokkal könnyebben ki lehetne benne igazodni - persze nem a régebbi verzión.