Brünnhilde szikláján

Valló világ

2010/08/11

Rettenetes, rohamokban tör rám a lelkiismeretfurdalás. Ha csak még egy hetet hagytam volna, vagy legalább pár órát, hogy az üvegen betúző nap az élő testet melegitse, ne a lassan merevedő hullát.
borzasztó érzés.
Tudom pedig, az eszemmel tudom, hogy 14-15 éves kutyánál már nem lehet semmit visszaforditani, de hát most éppen nem az eszem irányit.

2 Comments:

  • At 11:47 de., Anonymous Névtelen said…

    Kedves Brünhilde!

    Egy állatokról szóló könyvben olvastam, hogy az elvesztésükkor elszenvedett fájdalmunkkal fizetünk szeretetükért és az együtt töltött boldog időért. Szó szerint így hangzott 'Ez a szeretet ára'. Sajnos ezt a sebet csak az idő enyhíti, bár soha nem gyógyul be teljesen.

     
  • At 4:48 du., Anonymous Névtelen said…

    Brünnhilde, kedves, együtt érzek veled! Szegény Lujzát szívből sajnálom. De talán nem kell a lelkiismereteddel küszködnöd. Annyira szép és vidám élete lehetett annak a kutyusnak... - m.

     

Megjegyzés küldése

<< Home