:-))) Szépjóestét!

Reggel, munkába menet összefutottam az egyik barátnőmmel, vitte a macskáját az állatorvoshoz. Kicsit megdédelgettem a cicát, ennek eredményeként árasztottam magamból a macskapisiszagot. Pedig jártam már így, a pulóver a legkisebb érintéstől is magába szívja, iszonyú penetráns. Komoly kísértést éreztem, hogy ebédszünetben kimenjek és vegyek magamnak egy blúzt vagy pulcsit. Aztán győzött a józanabbik eszem, meg az, hogy be kellett fizetnem az internet csekkét is.
Nem sokáig tartott a takarékos életszemléletem, délután csörgött a telefonom, és nagyon jó hírt kaptam.

Az irodában, ahol hajnalonta dolgozom, elcsípték az "üzemi szarkát". A csaj fosztogatta a házipénztárat, a kávét, apróbb dolgokat, késeket, reprezentációra fenntartott italokat, ilyesmiket emelt el. Miatta kellett hajnalban járnom, hogy reggel az alkalmazottak meg tudjanak motozni távozás előtt. Soha nem csinálták sajnos, de elméletileg kellett volna, és a helyiségek riasztása is kötelező volt, ha valaki kiment egy szobából. Durva volt, na. Kellemetlen és megalázó, mindenkinek.
Délután szóltak, hogy ha gondolom, ezentúl mehetünk ismét este (a többes szám azért van, mert egy néni szokott helyettesíteni). Nagyon megkönnyebbültem, bár ha jobban belegondolok, megint jelentősen át kell szervezni az életem. Ezen ráérek később bosszankodni, most tényleg örülök.

Örömömben bementem a Mozart csokiboltba inni egy kapucsínót. A kávézgatás vége az lett, hogy vettem két rúd marcipánt, egy maréknyi kávé mellé való keserűcsoki-pasztillát, egy tégely fekete olajbogyót, és -amiért külön érdemelnék egy orbitális valagbarugást- egy csinos kis kekszesdobozt. De tényleg nagyon megkönnyebbültem. Rossz úgy dolgozni, hogy bármikor lopással gyanúsíthatnak.

Az átszervezést meg valahogy megoldom. Arról ráérek holnap gondolkodni.