Brünnhilde szikláján

Valló világ

2004/07/27

:-) Szépjóestét!

:-(
Azt hiszem, a fáradtság olyan fokára jutottam, ami már kimerültség.
Már csak három napot kell kibirnom, a jövő héten el tudok jönni szabadságra. Mind a két helyemről. A nénimmel már beszéltem, egy hétig bejár, aztán még két hétig nem, utána visszaállunk a rendes kerékvágásba.
Ma a főállásomban egész hisztérikus jelenetek voltak, begörcsölt az állkapcsom, annyira szorítottam a pofám.
Csak azt szeretném elérni, hogy a hátralévő három napban senkivel se vesszek össze.
Nagyon igyekszem.
Elég szemrehányóan néznek rám, amikor fél négykor felállok és eljövök, igaz, nem tudják hogy egy másik munkahelyre igyekszem.
De had ne érdekeljen, tíztől egyig még a székből sem tudtam ma felkelni, a többi időben sem lustálkodtam.
Nem panaszkodok tovább.

Ma bringázás közben kigondoltam egy jó kis sztorit két kiéhezett vénlányról meg egy girosz-sütőről, reggel kutyasétáltatás közben még finomítom kicsit, és holnap beütöm.
Most viszont alvás! Sipirc!
Jóéjt!
Már csak kettőt kell aludni, és pénteken két órakor egy teljes hétre elfelejthetem a munkát!!