Brünnhilde szikláján

Valló világ

2004/07/08

:-)) Szépjóestét!

Csudajót bringáztam!
A régi már nagyon kivolt, -hiába olajoztam- nyikorgott, akkora nyolcasok voltak benne hogy alig tudtam egyenesben tartani, a télen vett külsők rongyosodni kezdtek, attól féltem kihasadnak és eldurran a belső. De már nem érte meg, hogy egyetlen fillért is költsek rá.
Az újjal tényleg nagyon lassan tudtam menni, de nem azért amit eredetileg írtam (ti. hogy dicsekedjek vele), hanem mert nagyon szokatlan, teljesen mások az arányai mint a réginek, máshogy kell vele kanyarodni, a fékekről nem is beszélve. Úgy harap, hogy kishíján átbucskáztam a kormányon. Szóval még szokni kell.
De ez a bringa már alkalmas arra, hogy feltegyem a párizsi vonatra, ott levegyem, áttegyem egy másikra és meg se álljak a Loire-völgyig. Ott aztán nyeregbe, és csak pedálozni, nézelődni, megaludni ahol rámszakad az éjjel, sajton és paradicsomon élni 2-3 hétig. Vagy csak itthon, az Őrségben tenni egy kört. Na, nem az idén, most tanulás van ezerrel, de jövőre.
Egy hibája van: alacsonyan van a pedálja és a 25-30 centis útpadkákon át kell emelni, mert a pedál belekoccan a járdaszegélybe. Mondjuk ez nem csak a kerékpár hibája, mert azokon a lépcsőfoknyi járdaszegélyeken egy babakocsit vagy egy nyugdíjas-taligát is ugyanolyan nehéz feltornászni. Nem beszélve egy kerekesszékről. De ugye se kerékpárút, se kátyúzás, hát akkor miért pont a járdaszegélyeket csinálnák meg lejtősre?

Megoldódott a hülye munkaköri leírások problémája is. Amikor őrjöngtem a főnökömnek hogy hova kéne elküldeni a humánosokat, csak rámnézett, és azt mondta:
- Csak nyugodtan, ráér, én már a multkorit sem küldtem el nekik, azóta sem hiányolta senki. Csak nyugi, majd ha keresik, ráérünk megcsinálni. -
Hát kérem, a főnököm egy okos ember és ismeri is a céget, úgyhogy a tanácsán felbuzdulva ma olyat tettem, amit életemben még soha: egy aktát besüllyesztettem a legeslegalsó fiókom legeslegfenekére.
Még erősen tűnődöm azon is, hogy a jövő szombati emberi erőforrás vizsgámra ne írjak-e egy kis házidolgozatot ebből a történetből. De nem hiszem hogy megajánlott jegyet kapnék érte, úgyhogy csak magamnak teszem el a tapasztaltakat: nesztek bazmeg munkamorál!