:-)) Szépjóestét!

Máma kishíján felnyársaltam magam a szépségfasizmus előreszegezett szuronyára.
Nem igazán tudom értelmesebb mondattal kifejezni azt sírni-nevetni való sztorit aminek elszenvedője, vagy éppen fordítva, generálója voltam.
Magyarra váltva:
meg akartam magam lepni egy széles kivágású ruhához is hordható, pamut melltartóval. Nem nagy kunszt, tele van a város fehérnemű-boltokkal. Az eladólány sem a széles kivágást nem értette, sem a pamutot. Az előbbit jelbeszéddel -felrajzoltam magamra a dekoltázs vonalát- meg tudtam neki magyarázni, de az a szó hogy pamut, az hiányzott a szótárából. Elibém tett valami csipkecsodát. Nagyon furcsa fogása volt, közelebbről is megnéztem, hát majd hanyattestem: a melltartóba bele volt varrva egy folyadéktömlő. Illetve valami olyasmi, olyan tapintása volt, mint egy vízzel töltött nejlonzacskónak. Kérdem az eladót, hogy mi ez? Azt mondta, hogy: volumennövelő. Nem jutott az eszembe értelmesebb kérdés mint az, hogy: minek? Hát, mellemelő, és nagyobbnak is látszik, de a folyadékos szilokonbetéttől olyan a tapintása, mint a mellnek. Nem érződik a szivacsbetét, mert eddig azt használtak. Ezt mondjuk tudtam.

Mivel vízuális típus vagyok, egyből láttam magam előtt a pasi arcát, akinek egy kiadós csöcsörészés után rá kell döbbennie, hogy amit ő tapintás alapján volumennek hitt, az csak a növelő.
Vagy a lányt, aki mindenféle fondorlattal próbálja magán tartani a melltartóját, mert a volumen az ugye volumen, pláne ha tapintással van ellenőríve. Senki sem szeret csalódást okozni.

Azt a vaskos sértést, miszerint nem csak növel, de emel is, már meg se hallottam. Elvből nem vásárolok olyan eladótól aki összekeveri a pamutot a volumennel, és mindenféle mikroszálas szilikoncsodákat akar eladni. Méltóságomat és lélekjelenlétemet megőrízve, egyenes derékkal sétáltam ki a boltból, csak az utcán eredtem futásnak.
Elég sokféle pasit ismerek, van közöttük aki csak a kis ciciket kedveli, van, aki a keményet, de olyan is, aki a lágy, súlyos női mellekért bomlik. Van, aki útálja a melltartót, van, akit meg lehet őrjíteni valami rafinált csipkecsodával. Kikapcsolja-bekapcsolja, húzkodja a vállpántját, adjusztálja, az ujja hegyével rajzolja ki a vonalát.
Olyan egy sincs köztük, aki a volumennövelőre gerjedne. Rejtély, hogy a nők miért hagyják magukat ilyen ostoba zsákutcákba szorítani.
Kéne valami jó kis fehérneműbolt, egy idős, okos eladónénivel, akivel meg lehet beszélni, hogy milyen ruhához milyen melltartót kell felvenni. Vagy éppen melyik az a ruha, ami alá nem szabad. De ilyen már aligha van. Mármint ilyen eladó. Pedig többet segíthetne a nőknek, mint akármilyen méregdrága, volumennövelő folyadékbetétes szilikoncsoda.


Hogy mi lesz a mai kontrolling vizsgával, bizisten nem tudom. Csak egy példa:

melyek a controllerrel szembeni szakmai követelmények? (2 helyes válasz)
- Marketing-problémák iránti érzék
- Programozási ismeretek
- Részletes számviteli ismeretek
- Szervezési ismeretek
- Alkalmasság az egyéni szakmai munkára

Nos, ha valaki ebből a halmazból képes kiemelni azt, amihez nem szükséges szakképesítés mert a személyiség jellemzője, és a maradék négyből kiszedi azt az kettőt, amit valószínűleg nem kell használni egy alapvetően szervezésen és számvitelen alapuló tárgyban, akkor is átmegy, ha életében elő se vette a kontrolling könyvet. Ha meg hajlamos belekeveredni a tagadás tagadásának tagadásába (voltak olyan kérdések is, ahol a hangsúly a NEM jellemző-n volt), vagy éppen túl sokat szöszmötöl és nem elég neki az 50 perc hogy 50 hasonló típusú kérdést beikszeljen, akkor is meg fog bukni, ha egyébként a világ legjobb költségelemzője, vagy a harmadik multinál szervezi át a vezetői számvitelt.
Majd jövő hétfőn kiderül, bár ezért kár volt két éjjel tanulni.

Van sajtóajánlóm is: a 168 órában Kiss Zoltán nyilatkozik arról, hogy miért mondott le a környezetvédelmi minisztérium államtitkári posztjáról. Nagyjából -agrárszakembereken keresztül- ismerem az ex-államtitkár által képviselt környezeti stratégiát, bizony, nagy baromság volt, hogy engedték lemondani. A távozását -szerintem legalábbis- úgy is felfoghatjuk, hogy kigyulladt egy kis piros lámpa, és villog. Tájkultúránk, mezőgazdaságunk, Eu-támogatások, árvízvédelem, minden, minden károsodik, de legalábbis a fejlődése késedelmet szenved, ha eltérünk az általa képviselt stratégiától. Mondjuk, ő pont az a típus aki elhúzná a hátán a Gellért-hegyet, úgyhogy dolgozni azt a jövőben is fog. Sok sikert kívánok neki!