Brünnhilde szikláján

Valló világ

2004/11/14

:-)) Szépjóestét!
Tegnap azt mondta Monsieur Ibrahim, hogy a boldog élet titka a lassúság.
Nos, ami azt illeti, megfogadtam a tanácsát; azt a munkát, amit máskor négy óra alatt megcsinálok, most majdnem hat órára húztam szét. Húszpercenként ittam egy teát. Nem is tudom mi volt velem, képtelen voltam összeszedni magam.
Ez van.

Más:
érdekes, hogy ami élőszóban egy jóízű beszélgetés, az egy riportban leírva egy sértődött értelmiségi nyafogásának tűnik.
Vigyázni kell az írott szóval, óriási hatalom. És néha még a legjobb szándék mellett is torzít. Vagy a beszélő mutat más arcot?
Gondolkodjon rajta a fene. Inkább olvasom a könyveit.
Tényleg nagyon lassú vagyok, olyan az agyam, mintha vatta lenne.
Jóéjt!
(nagyon szép Traviáta megy a Bartókon. Szegény Violetta, túl korán feladta a harcot.)