Van valaki, aki érti ennek a beszédnek az üzenetét?
Micsoda esküvőről van itt szó? Testvérekéről? Vagy széttört tükrök darabjait akarjuk újra összeházasítani?? Mit ígérgettünk itt évtizedek óta? Ki csikarta ki belőlünk az ígéretet? Miért nem négy évvel ezelőtt álltunk az oltár elé, miért halogattuk idáig? Hol fogunk lakni mi, mint a 15 milliós új nagycsalád? Meg egyáltalán, mit szól mindehhez a nászasszony? Adná a lányát, vagy inkább marasztalná otthon? Meg egyáltalán: Mikulásra váró kisgyerekként nem vagyunk mi még túl fiatalok a házasságra? Vagy mi lennénk a Mikulás? Akkor viszont Orbán lehet Rudolf, a rénszarvas, akinek az orra világít a sötétben. Ha mi vagyunk a Mikulás, akkor viszont kicsit vénecskék vagyunk már a házasságra.
Vagy mi van???
Egyáltalán, nem lehet, hogy fideszék most csak a máséval akaráják verni a csalánt?
Mondjuk, a másik oldal álláspontja sem különb: sikeresen épít a bennünk lévő legrosszabbra, az SI faktorra. Harpagon módjára üljünk az elért nyugdíjunkon és szociális ellátórendszerünkön. Vagy kikel az ülepünk melegétől, vagy megzápul alattunk.

Nna, én egy ideig most nem olvasok közélettel foglalkozó oldalakat, az biztos.
Van énnekem így is épp elég bajom a lelkiismeretemmel is, az identitástudatommal is, a nyugdíjelőtakarékossági számlámmal is, a jövőképemmel meg pláne.
Tessenek engem békén hagyni az ilyen és ehhez hasonló képzavaros, identitászavaros, félrebicsaklott hasonlatokkal operáló szónoklatokkal.