Atomjaimra hullottam szét.
Az agyam cseppfolyóssá vált és vékony patakban kicsorgott a lyukacsosodó koponyámból. Annyit tehettem csak hogy nem a lábamnál lévő csatornanyílás felé kezdtem folyni, hanem összegyüjtöttem magam egy tócsába és most olajosan csillogó hártyába burkolva várom, hogy össze tudjam magam rakni.



A delphi vizsgát egy héttel elhalasztottam.
A jövő héten nem dolgozom esténként, a nénim helyettesít.
Remélem elég lesz arra, hogy legalább valemennyire össze tudjam magam kaparni.