Brünnhilde szikláján

Valló világ

2006/12/05

:-) Szépjóestét!
Még mindig jajajajjj, de legalább már a fejem nem akar széthasadni.
A mai nap azzal telt, hogy ha kínai balzsammal (tömény kámfor és eukaliptusz) bekentem a mellkasom, akkor volt kábé másfél órám, amig kaptam levegőt. Akkor el tudtam aludni. Másfél óra múlva kezdődött a fuldoklás, orrfolyás, torokkaparás, fuldoklásos köhögési roham előlről.
Az csak a baj, hogy a kenőcs már kezdi felmarni a bőröm, úgyhogy most párologtató mécsesbe teszem inkább.
jajj.
Ezt a verset ajándékba kaptam, annyira aranyos, hogy muszáj ide kitennem:

Varró Dani: Bádatos dapok

Hideg dovebber dzsípős szele jő,
Biatta bost bidded bező kopár,
Oda az egyhe, őszies idő,
S elbúlt a Gyár.

Deb tudob, bilyed erős akarat
Lelkesít, hogy daloljod bég a száj,
Bégis dalolok, bitt a badarak,
Bert hát buszáj.

Bost búcsú déked, trillázó patak,
Ti rózsák, badarak, te tarka rét,
Búcsú déktek, artikulált szavak,
Áldott beszéd!

Zöld gyep, árgyas erdő, búcsú déked,
Búcsú déked, vidáb, gyári lagzi,
Begtört szívvel sebbi bást deb kérek,
Csak hogy... hapci!!!



Más:
Van még kormányunk?

1 Comments:

  • At 11:36 du., Anonymous Névtelen said…

    Borzasztóan sajnállak (én éppen túl vagyok egy ilyenen), jobbulást kívánok, de minden együttérzésem mellett hangosan röhögnöm kellett a nyavalyádon. Persze, a Varró Dani miatt. Köszönet érte.

     

Megjegyzés küldése

<< Home