Hétköznapi horror - és ez csak a jéghegy csúcsa. Vagy -hogy egy másik súlyos képzavarral éljek- tünet. Mint a hámló, kivörösödött bőr. Fáj is, csúnya is, zavar is, viszket is, de nem elég holmi kenőcsöt kenni rá, mert a baj sokkkal mélyebben van; a májban, a kiválasztásban, az egész szervezetben. Bizony, kérem, tetszik vagy nem, de ideje felismerni; rohad a társadalmunk. Most még csak viszket, de ha nem kezdjük el kezelni magunkat, pár év múlva belobban és akkor már iskolai mészárlások is lesznek.
Nem kéne megvárni.

Más:
két nap munkában majdnem úgy elfáradtam, mintha már péntek lenne.