A kutyám legjobb barátnéja (a felebarátném kutyája) babéziózisos. Tavaly az enyém volt az, szerencsére időben észrevettem, kigyógyult az eb.
Nagyon tessenek vigyázni a kullancsokkal!
Aki szereti a kutyáját az ne csak rendszeresen vizsgálja át (egy kiadós dögönyözés alatt gyakorlatilag minden porcikáját ellenőrízni lehet és kikapni a dögöt belőle, ha belement) de védje is le! Nem olcsó, de akit szeretünk, annál úgyse az ár számít hanem az, hogy ha mégis belemegy a kullancs, akkor egy órán belül elpusztul és nem lesz ideje fertőzni.
Kiszedni egyébként baromi egyszerű a kullancsot, nem kell ahhoz semmiféle csodaszerszám. Nem kell dögönyözni, kapargatni, krémekkel kenegetni, hanem finoman megfogni a potrohát és egy enyhe, az óramutató járásával megegyező, negyed környi csavaró mozdulattal kikapni. Csak annyit csavarni rajta, mintha délről három órára állítanánk egy mutatót. És tényleg nagyon gyorsan, ne legyen ideje annak a rohadéknak fájdalmában tekeregni meg mindenféle mérgezett nyálakat fröcskölni a bőr alá.
Ugyanez az eljárás embernél is, csak ott könyebb, mert nem kell a szőrben matatni.
Alkalomadtán szívesen megmutatom bárkinek.
És ha kullancsot találtunk emberben vagy kutyában, akkor figyelni kell a viselkedését! Ha levert, fáradékony, lázas, akkor azonal orvoshoz vele!
És lehet drukkolni az én fekete pofájú, cafrangos bugyogójú kis cimborámért, hogy túlélje.