Az áramszünet áldása,

hogy már fél hétkor itthon vagyok. Hetek óta nem történt ilyen(x), általában este hétig, nyolcig dolgozom.
Öt óra előtt pár perccel egyszerűen csak sötétbe borult az egész környék, naná, hogy az irodánk is. A hálózat ment, a laptopok még egy darabig birták. Azoknak, és a szünetmentesre tápra kapcsolt projektoroknak a fényénél összecsomagoltunk, és lőn, az esti mesét már az ágyból nézhetném, ha lenne tévém. Meg ha van még egyáltalán olyan, hogy esti mese.

Más:
újabb Imoga karakter van, ezúttal Herr Herrmannt vettem elő.

Most pedig főzök egy zöldséglevest, aztán megirom a János vitézt - már ha el nem alszom. Iszonyat fáradt vagyok, elméletileg egy három napos tréningen lennék, de azt kéne jól seggbe rúgni, aki kitalálta, hogy munkahelyen lehet komoly tréninget adni. Naná, hogy nem lehet, öt percenként történik valami, amit azonnal meg kell oldani.
Mondjuk, az is igaz, hogy ezt a trénert én tréningezhetném.
És még mindig birom a hajnali kelést, még mindig járok reggelente edzeni, az Operaházban meg Pikk dáma, onnan éjfél körül érek csak haza.
Irjon János vitézt a fene, még levest sem főzök, inkább alszom.
Jóccaka!

----------------------------------------------------------------------------
(x) Olyan van azért, hogy eljövök még öt órakor, de akkor szinházba megyek, vagy valahova