:-)) Jóestét!
Ma 200 Ft-ért vettem szép, apró szamócát a piacon. 5 kilót tudok egy kosárban úgy hazahozni, hogy nem nyomódik szét, ennek kb felét megettem tisztítás közben (azért reggelre még maradt), a másik felét krumplinyomóval kicsit összetörtem és lefagyasztottam. Ha olcsó(??) lesz, jön még hozzá ugyanennyi málna, ribizli (ezt átpasszírozva, csak a velőt teszem be a fagyasztóba, a magja élvezhetetlenné tenné a lekvárt), valamint magozott és darált cseresznye, meggy. Kb úgy 6 - 8 kiló az ötféle gyümölcsből, mindegyikből kb egyformán. Mindent akkor veszek amikor éppen a legolcsóbban kapom, és félig előkészítve megy be a fagyasztóba. Nagy ügyet nem szoktam csinálni a mennyiségekből, csak szemre, marékra, bögrére mérek.
Aztán amikor már minden összegyűlt, vagy nyár vége felé, amikor egy kis szabadidőm van, ezeket a fagyasztott gyümölcsvelőket előveszem, beleteszem a vastagfenekű, óriás inoxlábasomba, teszek hozzá kb másfél kiló cukrot (lehet többet is, de én savanykásabban szeretem) és szépen lassan elkezdem főzni. Csak éppen hogy szuszogjon, különben odakap. És jó széles lábas kell, hogy nagy felületen párologjon, jó vastagfalú, hogy egyenletesen terjedjen a hő. Ha nincs öntöttvas vagy szendvicstalpú lábas, akkor lángelosztót kell a gázrózsára tenni.
Szóval, szuszmorog a lekvár pár órát, kistányérra szoktam csöppenteni belőle és betenni a hűtőbe, akkor lehet látni hogy megfelelő-e a sűrűsége.
Én kétfélét szoktam: egy hígabbat, öntetnek (fagyira, tejberizshez, pudinghoz), meg egy sűrűbbet, kenyérre, palacsintába. Ezt nagyon egyszerű előállítani, félidőben kiszedem az úrihelyeken öntetnek hívott pötyőt, majd a másik felét tovább főzöm a lekvárnak.
Egy baja van a dolognak, azon forrón kell üvegekbe tenni, de én már vettem egy direkt lekváradagoláshoz való, szélesszájú tölcsért, úgyhogy az idén már nem fogom összesütögetni az ujjaim.
Szóval, beletöltöm a forró pötyőt vagy lekvárt az üvegbe, majdnem tele, pár miliméter üresség maradjon az üveg szájáig, simítok rá egy réteg celofánt, arra szórok egy pici szalicilt (nem a lekvárba, hanem csak a celofán tetejére!!), rácsavarom a kupakot, és pár másodpercre fejtetőre állíom az üveget. Jólesően szusszanunk egyet (én is, meg a lekvárosüveg is), majd mehet be a kollekció az ágyba. Jól bebugyolálom a paplannal, hogy lassan hűljön ki.
Ilyenkor a kanapén kell aludni, de megéri, mert télen, az isteni vegyesgyümölcs lekvárral töltött palacsinta, hmmmm, nyamm-nyamm.
Inyenceknek, további kedvcsinálók:
kivi - nyári alma,
őszibarack - sárgadinnye,
őszibarack - ságabarack,
sárgabarack - aprószemű fosató-szilva,
alma - birs,
körte - alma - birs,
bodzabogyó - szeder.
Ezekből egy-egy kilót is meg lehet venni, tisztítani - szeletelni - passzírozni, melyikkel mit kell csinálni és fagyasztani. Aztán, amikor megérkezik a párja, vagy van időnk, akkor össze lehet rotyogtatni a lekvárt.
Ma 200 Ft-ért vettem szép, apró szamócát a piacon. 5 kilót tudok egy kosárban úgy hazahozni, hogy nem nyomódik szét, ennek kb felét megettem tisztítás közben (azért reggelre még maradt), a másik felét krumplinyomóval kicsit összetörtem és lefagyasztottam. Ha olcsó(??) lesz, jön még hozzá ugyanennyi málna, ribizli (ezt átpasszírozva, csak a velőt teszem be a fagyasztóba, a magja élvezhetetlenné tenné a lekvárt), valamint magozott és darált cseresznye, meggy. Kb úgy 6 - 8 kiló az ötféle gyümölcsből, mindegyikből kb egyformán. Mindent akkor veszek amikor éppen a legolcsóbban kapom, és félig előkészítve megy be a fagyasztóba. Nagy ügyet nem szoktam csinálni a mennyiségekből, csak szemre, marékra, bögrére mérek.
Aztán amikor már minden összegyűlt, vagy nyár vége felé, amikor egy kis szabadidőm van, ezeket a fagyasztott gyümölcsvelőket előveszem, beleteszem a vastagfenekű, óriás inoxlábasomba, teszek hozzá kb másfél kiló cukrot (lehet többet is, de én savanykásabban szeretem) és szépen lassan elkezdem főzni. Csak éppen hogy szuszogjon, különben odakap. És jó széles lábas kell, hogy nagy felületen párologjon, jó vastagfalú, hogy egyenletesen terjedjen a hő. Ha nincs öntöttvas vagy szendvicstalpú lábas, akkor lángelosztót kell a gázrózsára tenni.
Szóval, szuszmorog a lekvár pár órát, kistányérra szoktam csöppenteni belőle és betenni a hűtőbe, akkor lehet látni hogy megfelelő-e a sűrűsége.
Én kétfélét szoktam: egy hígabbat, öntetnek (fagyira, tejberizshez, pudinghoz), meg egy sűrűbbet, kenyérre, palacsintába. Ezt nagyon egyszerű előállítani, félidőben kiszedem az úrihelyeken öntetnek hívott pötyőt, majd a másik felét tovább főzöm a lekvárnak.
Egy baja van a dolognak, azon forrón kell üvegekbe tenni, de én már vettem egy direkt lekváradagoláshoz való, szélesszájú tölcsért, úgyhogy az idén már nem fogom összesütögetni az ujjaim.
Szóval, beletöltöm a forró pötyőt vagy lekvárt az üvegbe, majdnem tele, pár miliméter üresség maradjon az üveg szájáig, simítok rá egy réteg celofánt, arra szórok egy pici szalicilt (nem a lekvárba, hanem csak a celofán tetejére!!), rácsavarom a kupakot, és pár másodpercre fejtetőre állíom az üveget. Jólesően szusszanunk egyet (én is, meg a lekvárosüveg is), majd mehet be a kollekció az ágyba. Jól bebugyolálom a paplannal, hogy lassan hűljön ki.
Ilyenkor a kanapén kell aludni, de megéri, mert télen, az isteni vegyesgyümölcs lekvárral töltött palacsinta, hmmmm, nyamm-nyamm.
Inyenceknek, további kedvcsinálók:
kivi - nyári alma,
őszibarack - sárgadinnye,
őszibarack - ságabarack,
sárgabarack - aprószemű fosató-szilva,
alma - birs,
körte - alma - birs,
bodzabogyó - szeder.
Ezekből egy-egy kilót is meg lehet venni, tisztítani - szeletelni - passzírozni, melyikkel mit kell csinálni és fagyasztani. Aztán, amikor megérkezik a párja, vagy van időnk, akkor össze lehet rotyogtatni a lekvárt.
0 Comments:
Megjegyzés küldése
<< Home