:-)) Szépjóestét!
Délután kicsit elkiabáltam a hétvégét. Szinte minden pénteken így járok: ha 2 óra előtt fél perccel nem vagyok kint az ajtón, akkor történik valami, ami miatt 3 óra után szabadulok. Fogalmam sincs, hogy születési vagy szocializációs rendellenesség nálam, de nem szeretek másokat nagy munkában hagyni, ha tudok benne segíteni. Ez van.

Ritka bolond egy nap volt pedig, három titkárnő nem volt elég, hogy kapkodja a telefonokat. Közben jöttek az e-mailek, ezt ki kellett keresni, azt ki kellett keresni, még három mondatot hozzá kellett írni, a rövidített változatot ennek elküldeni, a hosszabbat annak (sikerült összekevernem, de ez a tévedés még tűréshatáron belül volt). Ezt felhívni, azt felhívni, időpontokat módosítani, jajjjjj. Aztán a lányok elmentek ebédelni, én meg ottmaradtam egyedül. Egy lidércnyomás volt, komolyan mondom. A főnököm azért megjegyezte, hogy ilyen bolondokházában tán járhatnának egyedül enni, láthatnák, hogy egy ember nem győz ennyi munkát. De persze ennek is az lett a vége, hogy rám néztek görbe szemmel. Ez van.
Panasznap vége, tényleg itt a hétvége! :-)))))

Utána elsétáltam a Spinózába a jegyemért. Érdekes, hogy a pesti bulváron csupa bulváreseménnyel találkoztam. Először is, ebben a nagy bolond szélben letört egy darab stukkó és beleesett egy ablakba. A nagy reccsenésre néztem fel és szemmel követtem, ahogy a negyedik emeletről a szél szárnyán himbálózva, szép lassan ereszkednek le az üvegcserepek. Még jó hogy azért kapcsoltam és a fejem felé tartottam a táskámat. Ekkorát régen ugrottam, a legalább három méternyire lévő kapualjba egyetlen szökkenéssel libbentem be, egy aktatáskás férfi mellkasán landoltam. Az aktatáskát onnan tudom ilyen biztosan, mert ő is azt tartotta maga elé védekezésül, igaz, ellenem próbálta megvédeni magát :-))) Hálistennek senkinek sem történt baja.
A másik bulváresemény kirakatnézegetés közben történt. Olyat láttam, amit még életemben soha: popsiformázó alsógatyát, férfiaknak. Ez egy feszes gatya, a fenékrészen rugalmas, formázott betét van, kb olyan, mint a varrás nélküli melltartókon. Majdnem beestem a kirakatba. Merthogy a nőket el lehet bolondítani folyadékbetétes melltartóval, csípőszorító harisnyadrággal és ilyen baromságokkal, na de hogy a férfiakat is??
Hát hogy nézzek én ezentúl a tenyérbemászóan gömbölyű férfipopsikra? Kétségbe vagyok esve, már a szememnek sem hihetek, elég egy jobb alsógatya, és a lottyadt seggekből feszes kis gömbölyűség lesz. Persze csak addig, amig le nem kerül az alsógatya.
A harmadik bulváresemény is a bulváron ért: az Opera előtt jutott az eszembe, hogy hát a nyáron a barátnőm megvette nekem a Ring bérletet, én meg nem fizettem ki neki! Ég a képem. Arra gondoltam, hogy kamat helyett elviszem a csajt moziba, megnézzük a Csodálatos Júliát. Ő most úgyis szalma, a párja pár hónapig Ausztriában dolgozik. Nekem meg jót tenne egy kis pletyi, egy kis divatról és pasikról való csevely és egy szelet igazi máktorta, ahogy azt a kedvenc körúti cukrászdámban csinálják.