Máma nincsen blog.
Bocs.
Egyrészt iszonyú fáradt vagyok, másrészt le kell küzdenem a halálfélelelmem.
Olyan sofőr vezette a 96-os buszt, aki joystick-kal tanult vezetni és ahol azért kapott pontot, ha minél több piros lámpán áthajtott, minél több járdát megpadkázott és minél rövidebb távon gyorsult. Illetve hát minél rövidebb távon fékezett.
Azt hiszem, mégis jobb nekem bringával járni. Biztonságosabb.
Hanem, azt nagyon sajnálom, hogy ennek az anyaszomorítónak nem írtam fel a rendszámát, mert ezt az alakot azonnal el kéne tiltani a vezetéstől.
Uhh.
a nagy ijedtségre felbontottam a szilveszterre vett pezsgőmet.
Komolyan, ezt nem lehet kibírni. Ilyen utakon, így vezetni, egy ócska, lepukkant ikaruszt, amin tán még téli gumi sincs??!!!

És egyre több az ilyen sofőr. Az én ismerőseim között is.

Az a legborzasztóbb, hogy tudom, hogy ha egy férfi vezetési stílusát kritizálom az neki majdnem annyira fáj, mintha mondjuk a farkát rövidellném.
Nem vagyok pszichológus, de kapiskálom, hogy van is a kettő között öszefüggés.
Az biztos, hogy egy agresszívan vezető férfival éppen úgy nem kezdek semmit, mint ahogy egy önzőn szeretkezővel sem akarom folytatni a kapcsolatot. Még akkor se, ha éppen dinamikus és/vagy sportos vezetőnek képzeli magát az illető. (meg ami ezzel jár, tüzes "latin lover"-nek)

Lyézusom, ez a buszsofőr, ez rettenetes volt.