:-)) Szépjóestét!
Csak nem úszom meg, hogy ne beszéljek a közéletet felkavaró "meleghullámról".
De most tényleg; nincs jobb dolgunk, mint embertársaink szekszuális irányultságát boncolgatni?
Jó, Semjén Zsoltnak kevés ennél ostobább mondat csúszott ki a száján (volt pedig neki néhány), de istenkém, hát ő ilyen. A társadalom önvédelmi reflexe persze működik, az értelmiség értelmesebbik fele azonnal tiltakozik. Az már a demokráciánk gyengeségét mutatja, hogy egy ilyen kijelentés után Semjén még mindig a Parlament Emberi Jogi Bizottságának elnöke lehet. Szíve joga homofóbnak lenni, de akkor tán legyen elnöke egy másik szervezetnek, amelyiknek nem dolga a kissebbségben és hátrányos megkülönböztetésben élők érdekeit figyelembevéve tevékenykedni.
A melegek ügye persze "meleg" téma, pillanatok alatt felforralja az indulatokat. Egyébként alig értem, hgoy miért. Annyira kevesen vannak, annyira szűk közösséget alkotnak és ráadásul annyira a hálószobára meg pár mulatóra korlátozódik az ő "másságuk", hogy az átlagember alig találkozik meleggel, ha meg mégis, fogalma sincs róla. Mert miért is lenne? Az emberekről alkotott véleményünket csomó dolog befolyásolja: hogy kivel szeretünk együtt dolgozni és kivel nem, ki tapos a lábunkra a buszon és ki nem, ki enged be a belső sávba és ki nem, ki milyen pontosan méri ki a parizerünket vagy az almánkat. Ezek a dolgok mind-mind befolyásolják az emberekről alkotott véleményünket. na de hogy ki mit csinál a az ágyban? Az legfeljebb csak akkor befolyásol, ha valakivel nagyon jó volt vagy nagyon rossz, de azt meg úgysem tudhatjuk, hisz a melegek nem a heterok közül választanak maguknak partnert.
Ez itt fent kicsit bő lére sikeredett, azt akarom nyökögni, hogy az évi egy melegfelvonuláson kívül alig van alkalom, amikor egy emberrel kifejezetten mint homoszexuálissal találkozunk. Minden más alkalommal fodrász, munkatárs, szomszéd és egyéb minőségében van vele dolgunk, ott meg ugye nem számít a szexus. Szóval nem értem, hogy az emberek miért félnek a melegektől.
Azt meg pláne nem értem, hogy bizonyos emberek miért kapnak epeömlést, ha a melegek házasságát hozza valaki szóba.
A házasság az két ember érzelmi kapcsolatán alapuló, (szerencsés esetben) egy életre szóló, önként vállalt közösség, sőt, szövetség. Az érzelmi mellett gazdasági kapcsolat is fontos, "a család a társadalom legkisebb egysége", sőt, "a fogyasztás helye".
Természetesen az utódnemzés és az utódok felnevelésének a helye is a család, de aki egy icipicit is olvasott már a család kialakulásának történetéről, az tudja, hogy a gyermekeket nem csak páros családban lehet felnevelni. Bizony, a történet úgy kezdődött, hogy az emberek hordákban éltek, a gyermekek származását elsősorban az anyjuk után tartották nyilván, már ha egyáltalán. A gyerekek egy csapatban, általában az idősebb, egyéb munkára már alkalmatlan hordatagok felügyelete alatt nevelkedtek. Csak fokozatosan, a magántulajdon fejlődésével alakult ki az apai leszármazás és a páros család. Az a páros család, aminek köszönhetően a nők még mái napig sem házasságot kötnek hanem férjhez adják őket és amely monogám család intézményének köszönhetően találták fel például az erényövet. De ezt most hagyjuk, nem feminista köröket akarok futni, hanem a család gyermeknevelő funkcióját boncolgatni. Visszatérve a páros családhoz ami gyakran nem is volt páros, mert több generáció élt együtt, a nagycsalád gyermekei bizony együtt nevelkedtek. Mái napig is vannak kulturák és szociológiailag jól megkülönböztethő rétegek, ahol a gyermekek nem egy apa és egy anya, hanem egy csomó nagynéni, nagybácsi, unokatestvér, nagyszülő és egyéb családtag felügyelete alatt nevelkednek. Még az is lehet, hogy nekik van boldogabb gyerekkoruk, de most ebbe se mennék bele.
Visszatérve a melegek házasságára: két ember együttélése, amennyiben érzelmi és anyagi közösséget jelent, jogilag bizony házasság kell hogy legyen. Nagyon sok jogi vonzata van ugyanis a házasságötésnek: a házastársak örökölhetnek egymás után, ha gyermekük van, akkor az egyik házastárs halála után a szülői felügyeleti jogot a másik házastárs gyakorolhatja (najó, ez itt nagyon le van egszerűsítve), sőt, a büntetőjogban is más elbírálás alá esnek a házastársak, például senki nem kötelezhető arra, hogy családtagjára nézve terhelő vallomást tegyen. A bérleti jogokról, üzleti vállalkozásról és válás esetén elkerülhetetlen vagyonmegosztásról már nem is beszélek. Akik együtt élnek, azokat ezek a jogok egyaránt meg kell hogy illessék, tekintet nélkül arra, hogy milyen neműek.
Mert ha nem, akkor bizony diszkriminálunk: különbséget teszünk szeretet és szeretet, összetartozás érzése és összetartozás érzése, örökösödési jog és örökösödési jog között. Ezek a fogalmak ugyanazt jelentik a heteroszexuális vagy a homoszexuális kapcsolatban élők számára egyaránt.
Olyan elcsépelt dolgokkal meg már nem is jövök, hogy az Isten és a törvény előtt minden ember egyenlő. A heterok nem egyenlőbbek! Minden ember egyenlő!
Ez ennyire egyszerű.
Az már más lapra tartozik, hogy a társadalom prüd és sok száz évnyi homofóbia után nem bírja egyszerre lenyelni a melegek házasságának engedélyezését. Én a melegek helyében így, szó szerint nem is követelném. Megelégednék azzal, hogy egy közjegyző előtt kötött szerződésben megkapnám ugyanazokat a jogokat, mint amik a házastársakat megilletik. Egyelőre legyen elég ennyi, majd ha Mancikának a bérszámfejtésből lesz más dolga is, mint azon borzongani, hogy akkor most a buzi Józsi uszályos, fehér menyasszonyi ruhában vagy frakkban esküszik-e, szóval majd pár év múlva újra elő lehet venni a témát és házasságnak nevezni azt, ami most legyen mondjuk életközösségi szerződés. Amibe bizony beletartozik a házastárs gyermeke az örökbefogadásának lehetősége is. Ha meg a házastárs gyeremkét, akkor bizony idegen gyermeket is lehessen örökbefogadni, már ha a pár alkalmas erre. Szeretetteli környezetben, érzelmi és anyagi biztonságban pedig miért ne lenne alkalmas?

De nincs még vége, a helyzet "melegszik".
Nem tudom, hogy Ungár Klára mennyire tudatosan vállalta fel ezt a helyzetet, nem tudom, hogy a társadalom szemének nyitogatásában akar-e segíteni, esetleg csak a politikai karrierjének akar egy kis lendületet adni. Bármelyik lehetséges, az ő személyisége arra is alkalmas, hogy lehántson egy réteget a prüdériánkból, de arra is, a népszerűségi indexét megdobja pár ponttal. igaziból jobb szeretném, ha az első feltevésem lenne igaz. Tényleg óriási ellenállás van a társadalomban, Ungár Klára meg elég szimpatikus ahhoz, hogy ezt a kemény ellenszenvet picit gyengítse. Ráadásul tökös csaj is (bocs, ez itt nem egy morbid hasonlat, magamat is a tökös csajok közé sorolom, mondhatnám úgy is, hogy van vér a pucánkban), nem fakad sírva, ha néhány újságcikkben lebuzizzák.
Szóval, ha ki akar állni, akkor álljon ki, én neki drukkolok.
Hanem, attól a kereskedelmi tévés magatartástól, hogy egy szenzációsnak igérkező riportot egy héttel a sugárzás előtt kiszivárogtatok, hánynom kell. Ungár egy szimpatikus nő, nem tudom ki fogja kérdezni, de egy vadbarommal nyilván nem állna szóba. Szóval, abból a riportból elég sok jó dolog kijöhet....ne, ha a nyavalyás tévé pár százalék nézettségért nem korbácsolná fel az indulatokat már napokkal a műsor előtt. Mire adásba kerül, az összes homofób faszkalap be van izzítva, minden újság tele van a fényképekkel, az internetes fórumokon meg a találgatás, hogy ki lehet a partnere. Előre bemocskolják a riportot.
Tényleg undorító. Ha hagynák lemenni, ha engednék, hogy a riportalany és a riporter értelmes párbeszéde és személyisége adja meg az első élményt, akkor az ügynek is használnának, sőt, egy jól időzített ismétléssel a nézettségüket is megdobhatnák.
De ez a kiszivárogtatós üzletpolitika, ez nagyon gusztustalan.
Pont annyira csesznye, mint Terry Blackfenyegetőzése, hogy listán teszi közé a szerinte meleg politikusok névsorát. Egyrészt, az ellenőrízetlen forrású, szedett-vedett listákkal mostanéban Dunát lehet rekeszteni, másrészt meg, ez közönséges zsarolás. Ahogy nem érdekel Terry Black nemi élete, úgy nem érdekel a képviselőké se. (na jó, van egy, akié érdekelne, de az is a gyakorlatban, nem egy újságcikkből. Az az egy, az nyamm-nyamm, fincsi férfihusi lehet.)

Semjén Zsoltnak viszont tényleg le kéne mondani az Emberi Jogi Bizottság elnökségéről. Maradjon a Parlamentben, de ne legyen azon a poszton ahol most van, mert alkalmatlan rá.

Én meg alkalmatlan vagyok az írásra, sőt, még a helyesírási hibáim kijavítására is. Cirka két percem van arra, hogy elérjek az ágyig és bekússzak a paplan alá. Ha nem, képes leszek a galéria lépcsőjén elaludni.