:-) Szépjóestét!
Nagyon szép filmet láttam, a Belső tengert. Oszkárt nyert, ha nem francia-spanyol film, meg se néztem volna, de a spanyol filmekkel nagyon jó tapasztalataim voltak, így hát ráálltam. Nem egy vidám darab, egy olyan férfiről szól aki fiatalon, egy elvétett fejes miatt nyaktól lefelé lebénult. Igaziból nem is róla szól a film, hanem a körülötte élőkről, azokról, akik kötődnek hozzá, megkedvelik és segítik vagy nem segítik az eutanáziáért folytatott harcában (húú, de rossz mondat ez, de hogy lehet kifejezni, ha valaki el akar érni valamit, amit mások ilyen-olyan indokkal megtagadnak tőle? Egyfajta harc, szelidebb vagy erőszakosabb, de mégiscsak küzdelem.) Gyönyörű a film, három dimenzióban, a jelenben, az emlékekben és az álmokban játszódik. A rendező éppencsak megúszta, hogy egyes képek ne legyenek giccsesek, de hálistennek nem megríkatni, hanem elgondolkodtatni akarja a nézőt. Sikerül neki, nagyon megindító a film.


A mai napot gyakrolatilag végigaludtam. Úgy látszik, vagy dolgozom, vagy kirándulok, vagy alszom. Délután nagyon jólesett gömbölyödni egyet, kitakarítva ugyan nem lett, a tűzhelyet sem szereltem ki, sőt, mégcsak nem is főztem semmi jobbat, de legalább pihent vagyok.
Ja, még olvasgattam is:
M.T. a 168órában majdnem tökéletesen leírta a véleméynem, amit a gazdatüntetésről gondolok. Annyival egészíteném ki, hogy a gazdáknak most kéne abbahagyni, amig végképp nem fordul ellenüök a közvélemény. Nem vitatom el a jogukat a demonstrációtól, sőt, nekem még tetszik is, hogy ilyen összefogásra képesek, de mostmár nagyon kilóg a lóláb. azzal, hogy még március 15-én is a Kossuth téren akarnak lenni, nagoyn kimutatták, hogy igaziból nem is akarnak egyezkedni.
Az ÉS-ben van egy nagyon jó írás arról, hogy a tudatunk melyik kis szegletéből indulnak ki ezek a demonstrációk és hogy miért értünk velük egyet vagy utasítjuk el. A cikk nem konkrétan erről szól, hanem a tulajdonhoz, a gyarapodáshoz, az elosztáshoz és az újraelosztáshoz való viszonyunkról, de a gazdák most éppen ez utóbbiba, az újraelosztásba akarnak beleszólni. "- A szigetként működő jóléti állam logikájába jól illeszkedett a magas adószint, a rohamosan növekvő állami újraelosztás. Ha viszont nincs korlátja az áruk, a tőke és az emberek országok, sőt földrészek közötti áramlásának, akkor a nemzeti kormányok versenyképességi megfontolásból kénytelenek az alacsonyabb adó és alacsonyabb juttatási szint alternatíváját részesíteni előnyben - bármennyire fáj is a szívük az elesettekért, bármennyire indokoltnak, jogosnak vagy ígéretesnek gondolnak is különféle állami finanszírozású programokat."
vagy: "A pénzügyi kategóriákban való gondolkodás csököttsége eredményezte vakságunkat, nevezetesen azt, hogy a gazdasági átalakulást csupán politikai-hatalmi kérdésként fogtuk fel, s azt feltételeztük, hogy a gazdaságpolitika formálói tudják, mit kellene tenni, és csak érdekből, politikai kényszerből nem teszik azt, ami kívánatos lenne. "
A szerzők optimisták: "Szerencsére ma a szükséges műtét súlyosságának mértéke kisebb, mint az 1990-es lett volna. Ma a deficit és az újraelosztás mérséklésének határozott és hihető programja és annak első - nem csupán kreatív könyvelésen és pénzügyi trükkökön alapuló - lépései elindíthatnak a jó úton. A maastrichti szintre (GDP-arányos 3 százalékos deficit) 2-3 év alatt 3-4 százalékos reál növekedéssel, a szabadon eldönthető (diszkrecionális kiadásoktól) osztogatási tételektől való tartózkodással, azaz csupán a kiadási automatizmusok figyelembevételével is el lehet érni. Ha azt mondjuk, hogy az évek óta újratermelődő hiány éves mértéke - a GDP százalékában - mintegy 6 százalékos, akkor aritmetikai értelemben egy kétéves programban "csupán" 3-4 százalékos kiadáscsökkentésről és 1-2 százalékos bevételnövelésről beszélünk. "
Szóval, valahogy ezeket a mondatokat kéne emberi nyelvre lefordítani a gazdáknak (meg a pedagógusoknak, vasutasoknak, közalkalmazottaknak, nyugdíjasoknak, fészekrakóknak, ösztöndíjasoknak, egyszóval mindenkinek, akik várnak valamit az államtól és abban a helyzetben vannak, hogy követelhetnek.)

Nagyon álmos vagyok. Mostmár nem fáradt, hanem álmos. Nagyon álm .... szhsssss... hhssss