Brünnhilde szikláján

Valló világ

2005/03/25

:-)) Szépjónapot!!!
Áll a bál a konyhámban. Minden élelmiszer haza van fuvarozva (szerintem jó két hétig nem kell mennem bevásárolni), hatalmas salátafej, füstölt pulykacomb (nekem), füstölt csülök (a hugomnak), nagy kupac spenót, újhagyma, majd' egy méter hosszú póréhagyma, uborka, cékla, paradicsom, jajjnekem, majd megszakadtam mire hazaértem.
És persze legfőképpen tojás.
Úgy szeretem, hogy a sonka (illetve hát már évek óta a füstölt pulykacomb) mellett főzöm meg, felkarikázom, apróra tépkedett salátalevelekre szórom és leöntöm majonézes-tejfölös öntettel.
Egyébként iszonyatos drágaság van a piacon: egy fej saláta (igaz, gyönyörű, akkora mint egy malomkerék) 260 ft, egy csomó újhagyma (vacak, nyamvadt, máskor rá se néznék) 160 ft, a foltos, fonnyadt zöldpaprika darabja 80 ft, két napja még húszasért adták.

De nem is ezért ültem be, hanem azért, hogy megörökítsem a kultúrális fejlődésünknek egy jellegzetes pillanatát:
be kellett ugranom a filléres piac nevű óriásboltba is, ásványvízért. A biztonsági őr az orrom előtt kért meg egy férfit arra, hogy azt a nagy csomag zacskót, amit zsebretett, adja vissza. A pasi kicsit szívta magát, de amikor megfenyegették, hogy hátrakísérik és rendőrt hívnak, előadta a cuccost: egy egész köteg nejlonzacskót, olyat, amit a kiflik mellé szoktak kitenni az önkiszolgáló boltokban. Háborgott, hogy az neki kéne kutyaszart összeszedni, most mivel takarítsa össze a kutyája után a piszkot.....
Végülis, az indok már egész európai, nem?