:-) Szépjóestét!
Máma átköltöztem az új osztályra, de valahogy semmi örömöt nem érzek miatta. Már régen elment a kedvem az egésztől. A kedvenc új kolléganőm (nevezzük mondjuk Madame Műmájer-nek) is legszebb mosolyával közölte, hogy ő 57 évesen már nem akar tanulni semmi újat, mindig van valaki olyan kedves, hogy elküld neki egy e-mailt vagy hasonló. Szóval ne gyötörjem én őt olyasmivel, hogy hogyan lehet megtalálni egy e-mail címet vagy a jogtárból átmásolni egy bekezdésnyi szöveget egy levélbe. Nno.
Hhu.
Még azt sem mondhatom, hogy irígylem a lelki békéjét, nem, ennél sokkal gonoszabbul érzek iránta.
Ki nem állhatom az olyan ótvaros kurvákat és faszlovagokat (bocsánat), akik arra építik az életüket, hogy úgyis mindig akad valaki, aki megcsinálja nekik.
Vagy értük.
De leginkább helyettük.
És még fel sem fogja hogy mit beszél, mosolyog hozzá és büszke rá, hogy ő milyen kedves, hogy ő mindig rá tud venni valakit hogy dolgozzon helyette.

Hát, nem!
Engem nem, az sem érdekel ha útálnak érte, én többé nem csinálok meg senki helyett semmit. Megmutatom, ha kell ott állok mellette, kedvesen elmagyarázom kétszer is, akár háromszor is, de nem csinálom meg helyette!!!
Nna.
és akinek nem tetszik, az kirúgathat, kirúghat, áskálódhat, pusmoghat, csúnyán nézhet rám, de legeslegfőképpen kinyalhatja. Rettenetesen nem érdekel.

Engem döbbent meg a legjobban, hogy mennyire nem érdekel. Sőt, alig ismerek magamra, dunsztom sincs, hogy hol veszítettem el a rendíthetetlen optimista, világmegváltó egyéniségemet.
Volt, nincs.
Az elmúlt huszonpár évben mindenféle műmosolyú, úrhatnám, lusta, hígagyú energiavámpírok kiszívták belőlem.

Nno.
dühroham vége, holnap új nap, új remény.
Blogolás után nekikezdek a valószínűségszámításnak, arra kevés lesz a jövő hét. Pláne ha netán az előző matekból bekarózok és ismételni kell.
Érdekes, hogy bár van némi műszaki érzékem (varrógépet, bringát, WC-tartályt szerelek), nagyon jó a rendszerszemléletem (ez még a ruhaipari technikusi múltamból jön, a rendszerek és a folyamatok elemzése szinte minden szakterületen hasonló módszereket igényel), de a matematikával rettenetesen hadilábon állok. Nem minden részletével, a matematikai logika, a halmazelmélet, a mátrixok, a vektoralgebra egész jól ment. A függényekkel és a trigonometriával vagyok bajban és persze mindennel, amihez ezek elengedhetetlenek: deriválás, integrálás, a nagyon hülye imaginárius szám és -sajnos- ebbe a körbe tartozik a valószínűségszámítás is.
Jövő pénteken vizsgázok belőle.

kiviszem a kutyát és még jövök.
Napok óta nyomja a lelkemet a buszon megkéselt kölök esete. Hallom, hogy jobban van a srác, bennem is összerázódott a gondolatsor, hát megpróbálom leírni, hátha a kimondás oldaná a félelmeim.