:-) Szépjóestét!!!
Végre újra itthon!
nem volt pedig rossz dolgom, a Velencei tóra nézett a szobám ablaka, reggel olyan madárfüttyre ébredtem, amilyet már el is felejtetem, hogy létezik. Ebédszünetben napoztam az erkélyemen (félóra pihenő volt ebéd után), este pedig nagyokat sétáltam a tó partján.
A közbenső időben angolul beszéltem, különbséget tenni tanultam a hivatalos és a közvetlenebb nyelv között, összetett mondatok szerkesztését gyakoroltam és egyáltalán, próbáltam felhúzni azt a zsilipet, ami az elmúlt pár évben bezárta az angoltudásom. A második napon már éreztem, hgoy jönnek fel azok a dolgok amikről már azt hittem, hogy régen elfelejtettem.
Nagyon jó volt a tréning.
Ez kicsit olyan, mint amikor az ember iszik néhány pohárkával: hátul, az agyamban felszakad valami gát és előbb csak vékonyan csordogálva, aztán vastag sugárban ömleni kezd a felszínre a tudás; szavak jutnak az ezembe, fordulatok, egész mondatok, kontrollálatlanul zubog fel az a passzív tudás, aminek már a létezéséről sem tudtam.
Olyan is voltam, mint a részeg, le se lehetett lőni :-)) volt akinek már leesett a feje, én még akkor is előlről tudtam volna kezdeni az egészet. Azért remélem, nem tengtem túl, nem szeretnék olyan benyomást hagyni, hogy mindenkit túlbeszélek.

Arról, hogy ezalatt a három nap alatt mi történt a világban, dunsztom sincs és még azt sem mondhatom, hogy most pótolom és kicsit olvasgatok. Ilyesmiről szó sincs, tanulnom kell.
Mindenki eljött az 5 órási vonattal, de nekem csak ez a fél délutánom volt, hogy egy kicsit pihenjek, holnaptól objetumorientált programozás vizsgára készülök. Úgyhogy indulás előtt még hajat mostam és elindultam az állomás felé gyalog. Leültem egy stégre, levettem a cipőm, belelógattam a lábam a vízbe és megszárítottam a hajam a napon. Aztán továbbsétáltam, ittam egy unikumot, ücsörögtem kicsit, továbbsétáltam. Ettem egy fagyit, belelógattam a lábam a vízbe, szárogattam, továbbsétáltam. Látam néhány csodaszép, bóbitás vízimadarat. A helyiek bujárnak hívják, de közismertebb neve a búbos vöcsök:

Elképesztően sokáig bírja a víz alatt, lehet követni a víz finom fodrozódását ahogy a felszín alatt, igen gyorsan úszik.
Nagyon kellemes atmoszférája van az üdülőhelyeknek ilyenkor, előszezonban (egyébként utószezonban is). A harsogó zöld füvet csak pár napja nyírták, mindenen látszik az ápoltság, a törődés, A levegő tele van a virágok és a frissen kaszált fű illatával, mindenféle madarak cserregnek, csivitelnek, csiripelnek és mindehhez a sok gyönyörűséghez alig van ember a parton. Aki van, az szintén a vízzel, a nappal, a fűvel van elfoglalva, nem bömböltet magnót, nem ordibál, nem dobálja széta sörösdobozokat és a zsíros lángosos papírt. Most nem, most tényleg nem fér bele, de az ősszel visszamegyek egy pár napra.
Most megyek szépülni, mert a múlét éjjel vagy álmatlanul forgolódtam, vagy azt álmodtam, hogy álmatlanul forgolódok, de mostanra kicsit elfáradtam. Ami azért három napi angol tanulás után nem is csoda.