:-) Szépjóestét!
Olvasom ezt az egész fertelmes vizsla-ügyet és semmi más nem jut az eszembe, mint anyukám kedvenc mondása; Az egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz.
Az egyik rágalmaz, a másik lop - és mindkettő a másiktól akar minket megvédeni.
Az egyik a kútba szarik, a másik csak a kávájára.

De most tényleg!
Hogy egy másik, mostanában előkerült bonmottal éljek; nem kell nékünk se nímet, se labanc, se semmiféle idegeny, hogy a gallérunk mögé pökjön - elvégzik ezt a szívességet nékünk a saját pártjaink.
Ők szegények ugyan azt hiszik, hogy egymást pöködik de a csula java bizony ránk jut - csurog lefelé a pofánkon.

Valamit azért csak kéne csinálni, hogy ez a disznó banda ne köpködhessen bennünket össze.
És ezt a munkát ne bízzuk se nímetre, se labancra, hanem intézzük el mi választók: lapátra az összes szardobálóval!
Lapátra a nímand Rogánnal, az ármányos Újhelyivel, a farizeus Semjénnel és lapátra az összes többivel!
Menjenek a büdös picsába és hagyjanak nekünk békét.
Nno.


Más:
máma jóval könnyebb volt odabent, tényleg, ha mindennap ilyen lenne mint a mai, kutyabajom sem volna. De még néhány olyan nap mint a hétfői volt és felmondok, esküszöm felállok, bevágom magam mögött az ajtót és még az utcába sem megyek be többet!
Nno.

Van azért jó hírem is :-))
A jelek szerint a vérkeringésem nagyságrendekkel jobb mint gondoltam.
Az történt, hogy vasárnap a másodmunkahelyről mentem az operába. Bevittem a szép ruhát, letusoltam, átöltöztem és ott hagytam a bringás cuccom. Ma délután veszem a kabátom, venném a cípőm, hát nincs sehol - ja persze, jutott az eszembe, hát bent hagytam a másoddolgozóban, jé, de tyúkeszem van!! Kicsit toporogtam még, búcsúzkodtam a kutyától és elindultam dolgozni. Az első piros lámpánál -amikor le kellett szállnom- vettem csak észre, hogy úgy indultam el, ahogy voltam: kabátban, papucsban.
Mondom: pa-pucs-ban!! :-DD
Mínusz nyolc fokban, papucsban :-D
Nyolc és fél kilométer, ócska, kátyus utakon, még sietni sem nagyon tudok, harminc percnél hosszabb az út, hát fél óra alatt biztos le fog fagyni néhány lábujjam, de visszafordulni már nem akartam.
Hát kérem, nem hogy nem fagyott le a lábam, de mégcsak nem is fázott!!
Bezonyám!
Amikor beértem, teljsen normális hőmérsékletű volt a lábam!!
Hiába no, valkür lennék vagy mifene, vér folyik bennem, nem káposztalé!!