:-) Szépjónapot!
Így munkaidő vége után öt perccel nyújtózkodtam egyet, gondoltam egy nagyot és hegesztettem egy -a commenteknél remélhetőleg egyszerűbben használható- beszóló rovatot ide az oldalsó sávba. Hogy miért csak németül ért, azt meg nem mondom, de most nincs kedvem szerelni.
Bár igen-igen rondának tartom, de fő a kommunikáció és a visszajelzés, szóval tessenek szíves lenni igénybe venni.

Más: ma döbbentem rá, hogy hónapok óta nem írtam a közvéleményt foglalkoztató dolgokról. Kitört a gázválság - és meg is oldódott. Sólyom László békülékeny beszédet mondott amivel magára haragított szinte mindenkit. A pártok felváltva mocskolják egymást és mosakszanak, szóval semmi nem változott - akkor meg minek fecséreljem az energiáim ilyesmire, amikor közben elolvashattam a Szigorúan ellenőrzött vonatokat (még írnom is kéne róla) és most kaptam kölcsön egy Kundera novelláskötetet?
És még a Szex és más semmit is meg kéne néznem egyrészt mert mindenki elragadtatással beszél róla, másrészt pedig Csányi Sándort kifejezetten szeretem.

Arról nem beszélve, hogy tényleg neki kéne fogni a tanulásnak.
Az a baj, hogy mostanában kezdek rájönni hogy semmi reál érdeklődés nincs bennem. Csinálom mert muszáj, szervezek mert muszáj, tanulok mert muszáj, dolgozok mert muszáj, de semmi közöm ezekhez a dolgokhoz.
Szép ruhákat kéne varrnom, különlegeseket főzni, üveget festeni, virágot kötni, ilyesmi.
Átképeztessem magam szakácsnak?

Most pedig megyek haza, mert minden perc, amit extrában töltök a munkahelyemen csúnyít. De legalábbis emeli a vérnyomásom.