:-) Szépjónapot!
Máma olyat csináltam, amit már nagyon régen nem - napoztam!
Mondom: NA-POZ-TAM!!!
Bezonyám!
Mivel az erdőnk még mindig víz alatt van, busszal elmentünk a Megyeri csárdáig (zárva van), aztán gyalog nekiindultunk a nyári gátnak. Jó másfél órát gyalogoltunk, aztán ledobtam a trikót, magam alá terítettem az ingem és eldőltem a puha, illatos fűben. Nagyon szeretem a kora tavaszi napfényt, ilyenkor még gyöngédek, simogatóak a napsugarak, nem száratják ki és égetik meg a bőröm. Most még szúnyogok sincsenek, néhány rovar döngicsél csak. Puha, zsongító érzés a tavaszi napfényben heverni a friss fűben.
Reggel korán keltem, egyrészt mert a héten tényleg kipihentem magam és nem esik nehezemre, másrészt pedig mert nagyon kíváncsi voltam a VaÚ-ra. Igazán sajnálom, hogy tegnap nem írtam le, de fogadni mertem volna rá, hogy párhuzamot vonnak majd a Krisztus helyett Barrabást kiáltók és a múlt heti választás között. Tőkés Lászlónak sikerült egy szép példabeszédet kanyarítani arról, hogy az első fordulóban működésbe lépett a PR-gépezet meg a média és bár az emberek egyenként mind Krisztust akartak kiáltani, valahogy mégis a szocikra szavaztak.
Még megérjük, hogy Orbánt életében boldoggá avatják. Az a beszélgetés, amit nyolc előtt adtak vele meg is alapozza a mártírságát. Egészen meghatódtam attól az alázattól, amellyel belátta, hogy neki most jobb félreállni. Én vagyok a rossz, amiért nem bírok szabadulni az érzéstől, hogy a veszett fejsze után nem akarja odadobni a nyelét is és csak azért csinálja az egészet, hogy az mdf-re kenhesse hogy veszítettek. No meg a vidéki szavazókra, különösen a falusiakra, akik tespedtek és akiket nem tudott kellőképpen felrázni. Istenkém, micsoda álszentség, magunkra venni a mások lustaságának bűnét, mondván, hogy jobban fel kellett volna őket tüzelnem.
uhh, tényleg mazochistának kell lenni ahhoz, hogy vasárnap reggel, két cserép kaktusz átültetése közben iylesmit hallgasson az istenek leánya.
Máma olyat csináltam, amit már nagyon régen nem - napoztam!
Mondom: NA-POZ-TAM!!!
Bezonyám!
Mivel az erdőnk még mindig víz alatt van, busszal elmentünk a Megyeri csárdáig (zárva van), aztán gyalog nekiindultunk a nyári gátnak. Jó másfél órát gyalogoltunk, aztán ledobtam a trikót, magam alá terítettem az ingem és eldőltem a puha, illatos fűben. Nagyon szeretem a kora tavaszi napfényt, ilyenkor még gyöngédek, simogatóak a napsugarak, nem száratják ki és égetik meg a bőröm. Most még szúnyogok sincsenek, néhány rovar döngicsél csak. Puha, zsongító érzés a tavaszi napfényben heverni a friss fűben.
Reggel korán keltem, egyrészt mert a héten tényleg kipihentem magam és nem esik nehezemre, másrészt pedig mert nagyon kíváncsi voltam a VaÚ-ra. Igazán sajnálom, hogy tegnap nem írtam le, de fogadni mertem volna rá, hogy párhuzamot vonnak majd a Krisztus helyett Barrabást kiáltók és a múlt heti választás között. Tőkés Lászlónak sikerült egy szép példabeszédet kanyarítani arról, hogy az első fordulóban működésbe lépett a PR-gépezet meg a média és bár az emberek egyenként mind Krisztust akartak kiáltani, valahogy mégis a szocikra szavaztak.
Még megérjük, hogy Orbánt életében boldoggá avatják. Az a beszélgetés, amit nyolc előtt adtak vele meg is alapozza a mártírságát. Egészen meghatódtam attól az alázattól, amellyel belátta, hogy neki most jobb félreállni. Én vagyok a rossz, amiért nem bírok szabadulni az érzéstől, hogy a veszett fejsze után nem akarja odadobni a nyelét is és csak azért csinálja az egészet, hogy az mdf-re kenhesse hogy veszítettek. No meg a vidéki szavazókra, különösen a falusiakra, akik tespedtek és akiket nem tudott kellőképpen felrázni. Istenkém, micsoda álszentség, magunkra venni a mások lustaságának bűnét, mondván, hogy jobban fel kellett volna őket tüzelnem.
uhh, tényleg mazochistának kell lenni ahhoz, hogy vasárnap reggel, két cserép kaktusz átültetése közben iylesmit hallgasson az istenek leánya.
0 Comments:
Megjegyzés küldése
<< Home