:-) Szépjóestét!
Amikor elindultam megnézni a Szabadság viharát azon tűnődtem, hogy a fenébe jutott eszébe pont egy csomó amerikainak meg kanadainak filmet csinálni ebből a sztoriból. Pontosabban, hogy nem jutott eszébe eddig nekünk, magyaroknak feldolgozni ezt a tényleg nagyon izgalmas sztorit.
Nos, a filmet nézve megértettem, hogy a magyarok eddig miért nem mertek hozzányúlni; nem tudták volna ilyen objektíven, ennyire elfogulatlanul filmre vinni. Ehhez tényleg vadidegenek kellettek, hogy megszólaltassák ezeket az embereket és kiemeljék ezeket a nagyon fontos mondatokat. Ráadásul magyar alkotók nem is biztos hogy egy vászonra tudták volna venni Mécs Imrét és Wittner Máriát.
A film egyébként hihetetlen izgalmas, olyan mint egy jól megkomponált, interaktív történelemóra. Ráadásul még művészi is, az összekötő képsorok és az áttűnések teljesen európai filmes szemre vallanak.
Nem tökéletes az alkotás, vannak benne kisebb hibák. Hiába írták ki a film elején hogy egyes jelenteket utólag vettek fel, kissé furcsa a pólósok lábmunkáját, víz alatti csatározásait bemutató jelenetekben csokoládébőrű fiúkat is látni. Kizárt dolog, hogy az akkori magyar, vagy szovjet válogatottban fekete bőrű játékosok lettek volna. Durvább hiba, hogy Kádárt külügyminiszternek nevezik, ezt legalább a szinkronban észrevehették volna - még mindig nem késő kijavítani.
Sőt, érdemes is lenne kijavítani, mert a film egyébként tökéletes alkalmas arra, hogy akár történelem órákon bemutassák. Szinte észrevétlenül, teljesen magától értetődő módon köti össze '56-ot '68-cal, '81-gyel, a peresztrojkával, a vasfüggöny leomlásával.
Jó film.
Számomra az egyik legemlékezetesebb mondat Hruscsov fiának szájából hangzott el. Legtöbben (eddig én is) úgy tudjuk, hogy a nyugat a szuezi válság miatt hagyta cserben a magyar forradalmat. Nos, nem. A néhai szovjet pártfőtitkár manapság egy amerikai egyetemen tanító fia kimondta, hogy az USA akkori kommunistaellenes politikájához nagyon jól jött, hogy a Szovjetúniót a magyar forradalmat vérbe fojtó, az egész világra veszélyes hatalomként mutathassa.
Ami persze így is volt, és hát egy kis ország kis forradalma ugyan mit számít a nagyok egymásnak feszülésében?
Tényleg nagyon jó a film.
Más:
csak most döbbentem rá, hogy az Uránia moziban nem lehet kártyával fizetni. Én meg, idióta HüPi, egyetlen fillér nélkül indultam el (pontosabban 253 Ft-tal, de az manapság annyi, mintha egy vasam sem lenne), így aztán leforrázva kikullogtam a moziból. Kénytelen voltam egy plázában megnézni a filmet, mit ne mondjak, nem az én világom. Óriási vászon, szinte fárasztó áttekinteni, zacskózörgés, kólaszörcsögtetés, ráadásul mindez majd' 400 Ft-tal drágábban mint mondjuk a Puskin vagy a Művész.
Amikor elindultam megnézni a Szabadság viharát azon tűnődtem, hogy a fenébe jutott eszébe pont egy csomó amerikainak meg kanadainak filmet csinálni ebből a sztoriból. Pontosabban, hogy nem jutott eszébe eddig nekünk, magyaroknak feldolgozni ezt a tényleg nagyon izgalmas sztorit.
Nos, a filmet nézve megértettem, hogy a magyarok eddig miért nem mertek hozzányúlni; nem tudták volna ilyen objektíven, ennyire elfogulatlanul filmre vinni. Ehhez tényleg vadidegenek kellettek, hogy megszólaltassák ezeket az embereket és kiemeljék ezeket a nagyon fontos mondatokat. Ráadásul magyar alkotók nem is biztos hogy egy vászonra tudták volna venni Mécs Imrét és Wittner Máriát.
A film egyébként hihetetlen izgalmas, olyan mint egy jól megkomponált, interaktív történelemóra. Ráadásul még művészi is, az összekötő képsorok és az áttűnések teljesen európai filmes szemre vallanak.
Nem tökéletes az alkotás, vannak benne kisebb hibák. Hiába írták ki a film elején hogy egyes jelenteket utólag vettek fel, kissé furcsa a pólósok lábmunkáját, víz alatti csatározásait bemutató jelenetekben csokoládébőrű fiúkat is látni. Kizárt dolog, hogy az akkori magyar, vagy szovjet válogatottban fekete bőrű játékosok lettek volna. Durvább hiba, hogy Kádárt külügyminiszternek nevezik, ezt legalább a szinkronban észrevehették volna - még mindig nem késő kijavítani.
Sőt, érdemes is lenne kijavítani, mert a film egyébként tökéletes alkalmas arra, hogy akár történelem órákon bemutassák. Szinte észrevétlenül, teljesen magától értetődő módon köti össze '56-ot '68-cal, '81-gyel, a peresztrojkával, a vasfüggöny leomlásával.
Jó film.
Számomra az egyik legemlékezetesebb mondat Hruscsov fiának szájából hangzott el. Legtöbben (eddig én is) úgy tudjuk, hogy a nyugat a szuezi válság miatt hagyta cserben a magyar forradalmat. Nos, nem. A néhai szovjet pártfőtitkár manapság egy amerikai egyetemen tanító fia kimondta, hogy az USA akkori kommunistaellenes politikájához nagyon jól jött, hogy a Szovjetúniót a magyar forradalmat vérbe fojtó, az egész világra veszélyes hatalomként mutathassa.
Ami persze így is volt, és hát egy kis ország kis forradalma ugyan mit számít a nagyok egymásnak feszülésében?
Tényleg nagyon jó a film.
Más:
csak most döbbentem rá, hogy az Uránia moziban nem lehet kártyával fizetni. Én meg, idióta HüPi, egyetlen fillér nélkül indultam el (pontosabban 253 Ft-tal, de az manapság annyi, mintha egy vasam sem lenne), így aztán leforrázva kikullogtam a moziból. Kénytelen voltam egy plázában megnézni a filmet, mit ne mondjak, nem az én világom. Óriási vászon, szinte fárasztó áttekinteni, zacskózörgés, kólaszörcsögtetés, ráadásul mindez majd' 400 Ft-tal drágábban mint mondjuk a Puskin vagy a Művész.
0 Comments:
Megjegyzés küldése
<< Home