Brünnhilde szikláján

Valló világ

2006/10/29

:-) Szépjóestét!
:-(
Az a bolond jó szívem, az fog engem a sírba tenni!!
Most jöttem rá, hogy péntekre színházjegyem lett volna - már két hónapja megvettem a 12 dühös emberre, ráadásul egyáltalán nem lehet rá jegyet kapni.
Erre mit csináltam pénteken, na mit?
Fél ötkör még bent lebzseltem azon a kibaszott, ezerszer elátkozott és halálosan gyűlölt munkahelyemen, aztán rohantam az egyik barátnőm kutyáját megszaratni amíg ő a fodrásznál volt, onnan meg rohantam a másik barátnőmet az ekszcell rejtelmeire megtanítani. Este nyolckor úgy vánszorogtam haza hogy az orrom vére majdnem eleredt. Ma reggel pedig megtaláltam a színházjegyet.
A fene enné meg, komolyan, nagyon mérges vagyok.

Volt persze mulatságosabb csalódásom is.
Tegnap reggel kutyasétáltatás közben megtaláltam a szezon első laskagombáját. Nem sok az egész, valami 25 deka, de fiatal, zsenge példányok. Ráadásul több mint két méter magasan voltak, hát jócskán kellett kapaszkodni utánuk. A barátnőmnek persze csorgott a nyála, nekem meg ugye jó szívem van, legalábbis szeretek úgy tenni mintha az lenne. Megfeleztem hát vele a zsákmányt - na jó, nem adtam ingyen, mert adott egy zacskót, hogy ne a zsebemben kellessen hazahozni. Kérdem, hogy ha már ilyen szerencsés hogy velem van, mit fog főzni a gombából?
Mit mondott a szívem szottya, na mit??
Hát azt, hogy van neki otthon isteni három tányéros maggi levespora, majd abba belefőzi.
Ember, az ész megáll, a szezon első laskagombáját beleteszi a zacskós levesbe!! Amiért én fára másztam, mint egy majom! Azt hittem, elájulok, de akkor már késő volt viszavennem, kár pedig belé, ha valami tartalmasabbra vágyik főzzön a zacskós levesébe szójás virslit vagy műszálas zoknit amit már nem érdemes stoppolni!
uhh.

Én a szokásos, már ezerszer leírt gombás-tejszines csirkemellet készítettem belőle és öblös kagylótésztát főztem mellé.
Tényleg nem magam dicsérem, de isteni lett! Illatos, szaftos, a hófehér szószban apró zöld petrezselyemlevélkékkel. Tényleg nem dicsekvés mert nekem szinte semmi részem nincs benne azon túl hogy nem kozmáltam le és nem sóztam el. Természet anyánk elhalmoz minket mindenféle illatos, zamatos alapanyaggal, nekünk csak tudni kell nem elrontani azokat a fennséges ízeket amiket elénk tálal.
Kicsit azért jobban érzem magam.
Tényleg.

Ráadásul esik az eső is, ami azt jelenti, hogy az első adagot hamarosan követi majd a többi. Még langyos a levegő, tehát rengeteg őszi gombánk lesz. Csiperkék, pereszkék, laskák, hm, nyamm, jövő héten lehet indulni gombavadászatra.
Emellett nem is számít olyan apróság, mint hogy ma háromszor áztam meg: először kutyasétáltatás közben, másodszor munkába menet, harmadszor onnan jövet.
Bah, apróság, kit érdekel egy kis langyos eső?