Brünnhilde szikláján

Valló világ

2007/09/08

Újabb arcátlan pofátlanság, önző ingyenélés:
Jön az ár - aggódnak a Római part lakói hírszerző.hu

És hogy miért??
Mert azok a lakóparkok mind a közel évszázados ártéri területre épültek.
Igen, mindig is voltak ott csónakházak - deszkából. Amikor elvonult az ár kiseperték a vizet, kinyitották az ajtókat és a huzat két nap alatt megszárított mindent. Akik ott éltek, azok mind vízi emberek voltak, akik ismerték és tisztelték a Dunát. Élvezték az áldásait, ették a halait, kiadták a kabinokat, átulták a sört és a kolbászt az evezősöknek. De ha jött a víz, akkor tudomásul vették, összepakolták a cókmókjukat, elzárták a vizet, lekapcsolták a villanyt és hagyták, hogy a Duna néhány napra vagy hétre elfoglalja az őt megillető terület.
Na most erre a területre lakásokat építeni nem csak a jog és a területet használó közösség leköpése, hanem a természet arculcsapása is.
Basszák meg, hát tényleg, ennyit azért már megtanulhatott volna az ember a pár ezer éves történelme alatt; az elemeket tisztelni kell! Tűzzel nem játszunk, széllel szemben nem pisilünk, árral szembe nem úszunk és földet nem erőszakolunk meg.
Ember, aki ártérre, tavaszi vízfolyások útjába meg ilyen helyekre építkezik az számoljon azzal, hogy időnként kimossa a víz. És ugyan ne akarja már az ország kevésbé szerencsés felével megfizettetni a saját dunai panorámája és luxusa árát!
A római part lakóinak a neve kuss, tudták hogy hova költöznek, védjék meg magukat a Dunától, ha tudják. És ha merik. De nem tudják és nem merik, mert gyáva, szartúró pondrók, akik szándékosan belemásznak a bajba aztán várják, hogy valaki kimossa őket a szarból.
Hát nem, nem kéne. Vegyenek gumicszmát, építsenek maguknak hidat a töltés fölött, oldják meg a problémájukat, ha már csinálták maguknak.
Senki ne dőljön be a síránkozásuknak, az a terület mindig is ártér volt, az építési engedély kiadók, a lakásokat tervezők és építők, sőt, a lakásokat megvásárlók is tudták ezt nagyon jól.
Csak hát ugye a Dunai panoráma az mégis Dunai panoráma, ráadásul olcsó is, gátat meg majd épít az állam.
Hát nagoyn remélem, hogy nem teszi meg!

7 Comments:

  • At 8:49 du., Anonymous Névtelen said…

    Mi történt az eredeti közöséggel?
    maria

     
  • At 9:04 du., Anonymous Névtelen said…

    javítás: közösséggel
    maria

     
  • At 9:15 du., Anonymous Névtelen said…

    ami a lágymányosi focipályával, aminek a helyén előbb a skála lett, most meg pláza épül.

     
  • At 11:01 du., Blogger Unknown said…

    hát, akkor hollandia elég nagy része ingyenélő vérnősző barom. :)

     
  • At 12:57 de., Blogger Brünnhilde sziklája said…

    hegyi, azért az nem iylen egyszerű. A hollandok ugyanis évszázadok alatt, a saját két kezükkel töltötték fel a földeket, az egész ország mélyföld, közösen viselikj a kockázatot és a költségeket.

    Itt viszont az elárvult vállalati és állami üdülőket meg csónakházakat előbb hagyták lerohadni, aztán a tulajdonos sportminisztérium olcsón eladta őket. Az, hogy hogy kaphattak az árterületre építési engedélyt, ráadásul lakások építésére, előttem rejtély. Akkora umbulda lehet ott, amihez képest a panamai csatorna smafu volt. Mindenki, tényleg mindenki tudta, hogy az árvízvédelmi töltés hol van - egász konkrétan a lakóparkok Nánási út felőli bejárata azon vezet keresztül. Olyan pofátalanok ugynais, hogy még a meglévő töltést is keresztül-kasul vagdosták, ezzel meggyengítve a töltést és veszélybe sodorva a levédett területeket. Hogy akik a lakásokat megvették mit gondoltak, nem tudom, de feltételezem, hogy most az állam és/vagy az önkormányzat feladatának gondolják, hogy megvédjék az ingatlanjaikat. Holott egy nagy lófaszt, oda ahol most a házak álnak, nem is lett volna szabad építkezni.
    Hogy az önkormányzat miért engedte, nem tudom. Az a terület a múlt század elejétől a sportolók, a nyaralók és a szabadidős evezősök területe volt, egyértelműen közöségi terület, aminek ha az évtizedek folyamán módosult is a funkciója, de a közösségi feladatait meg lehetett volna tartani. Olyan létesítmények építésével mondjuk, amelyek elviselik, ha két-három évenként elönti a Duna.
    Vagy, ha ez nem, akkor előbb keleltt volna rendezni a terület árvízvédelmét, majd utána felosztani és eladni a telkeket. Egyszerúen azért, mert így a területrendezésbe befektető állam/önkormányzat visszakaphatta volna a ráfodított pénzét.
    Így viszont kaptunk a lerobbant csónakházakért gombokat, valakik kerestek egy csomó pénzt és most még fizethetjük mi az árvízvédelmet.
    Hát ezt nem lenne szabad!
    És ráadásul nagyon ki kéne nyomozni, hogy kik kótyavetyélték el a területet és legfőképpen hogy kaphattak építési engedélyt a lakóparkokra. Nem csak a törvény, de a józan ész is tiltja ugyanis, hogy egy rendszeresen megáradó folyó árterére nagy értékű épületeket húzzanak fel.

     
  • At 1:02 de., Blogger Brünnhilde sziklája said…

    Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

     
  • At 1:11 de., Blogger Brünnhilde sziklája said…

    Mária, a közösséggel az lett, amit az előbb is írtam: lassan kihal.
    Az üdülőtulajdonos cégek megszüntek, a nyalaról elmaradtak, evezni is egyre kevesebben járnak már, nem divat.
    Ez azonban szerintem nem jelenti azt, hogy ne lehetett volna a terület közösségi jellegét megtartani. Tensizezni ugyanis divat, bringázni is, a sült halat is szeretik az emberek, napozni is sokan szeretnek élővíz mellett. Az a pár ezer méternyi partszakasz kiválóan alkalmas lett volna ilyesmire is. Ezek a dolgok jobban elviselik, ha 2-3 évente elönti a víz a területet, mint a luxuslakóparkok. Márpedig a Duna az jön, a Duna az mindig jön, ezt már Pelikán elvtárs is megmondta.

     

Megjegyzés küldése

<< Home