Show must go on

:-) Szépjóestét!
Ahogy olvasom, az operaházaknak nem sok szerencséjük van a Radamesekkel :-DD
Azt írja az újság, hogy a Pittsburgi Operaházban a karmester énekelte végig a negyedik felvonást. A tenor eleve beteget jelentett, de a behívott helyettes gépe késett, az előadást el kellett kezdeni, hát gondolták, bírja ameddig bírja. A tartalékos gépe csak nem érkezett meg, a beteg tenor pedig a III. felvonásban végleg elvesztette a hangját. Mit volt mit tenni, ha folytatni akarták az előadást, szünetben keríteni kellett egy tenort. A legközelebbi elérhető énekes maga a karmester volt, aki el is vállalta. A karmesteri pulpitusról vezénylés közben énekelt, a végképp berekedt tenorista meg némán játszott a szinpadon.
Mókás egy előadás lehetett, a közönség a cikk szerint zabálta.
Mondjuk, ezt én is díjaztam volna, tényleg nagyon aranyos történet. Nem úgy, mint amikor két éve a Scala előadásán Alagna a Celeste Aida után egyszerűen kisétált a jelenetből. Akkor ugye a második szereposztás tenorját rugdosták be a valódi aranyfüsttel dekorált szinpadra, azonmód ahogy volt, farmerban és vászoningben.

Érdekesség még, hogy mindkét helyen magyar énekesnő maradt többé-kevésbé partner nélkül. A Scalaban Komlósi Ildikó kezdett bele egyedül a duettbe és a szeme sem rebbent, amikor a favágónak öltözött Radames belépett. Pittsburgben pedig Sümegi Eszter duettezett a karmesterrel.

Mindezt csak azért csacsogtam el, mert máma este a szezon tán legvérszegényebb előadását hallottam. Ez az előadás még sápadtabb volt mint szegény tüdőajos Mimi. Mondjuk, volt egy szép kabátária, és hát Puccini zenéje azért még kivéreztetve is működik, Mimi halálát nem lehet nem megkönnyezni. De ezzel együtt is felejtős este volt, hagyjuk, remélhetőleg lesznek még ennél ezerszer szebb előadások.