Addig jó, míg Kádár (szelleme) él!

"Az újpesti polgármester az egyik kerületi iskolában tanárt bántalmazó diákot a
kerület összes középiskolájából kizáratta." hírszerző.hu

Hát igen, végülis ez a legegyszerűbb, a polgármester úr elégedetten hátradőlhet, a bűnös elnyerte méltó büntetését, a pedagósuson és az iskolán esett sérelem meg van torolva, a kerületben rend van, a polgárok megnyugodhatnak, ez nem amerika, itt nem hagyjuk, hogy a fejünkre nőjenek a kölykök, itt nem lesznek iskolai lövöldözések, kitagadunk mindenkit, aki a legkisebb hajlamot is mutatja a renitenskedésre.

Basszus, mintha harminc évet fiatalodtam volna; a rossz gyereket ki kell csapni és máris megszabadultunk a bajtól, ennyire egyszerű ez.
Harminc éve így jártunk el azokkal is, akik hosszú hajat hordtak vagy olyan szűk csőnadrágot amit cipőn keresztül nem lehetett felhúzni.
Aki netán a fennálló politikai rndszerrel nem értettek egyet, hát azokat meg aztán az ország összes középiskolájából és egyeteméről ki kellett zárni, az ilyeneket a társadalom nem melengette a kebelén, menjenek vagonkirakónak, akkor majd megtanulják, hol lakik a magyarok Istene!

Csakhogy közben eltelt harminc év, ami egyrészt azt jelenti, hogy akit manapság kicsapnak az iskolából az nem rendőri felügyelet alatt álló vagonkirakó lesz akit szép lassan megöl majd az alkohol, hanem még mélyebbre fog süllyedni az antiszociális és kriminális viselkedésben. Másrészt, basszák meg, az elmúlt harminc évben azért valamennyit fejlődött ám a pedagógia és a konfliktuskezelés módszertana is!

Bár ez előbbi, mármint a pedagógia fejlődése nagy valószínűséggel elkerülte azt az iskolát, ahol a eset(ek) történt(ek). Mert kérdem én, micsoda pedagógiai munka folyhat ott, ahol idáig fajul a helyzet? Nyilván, minden iskolában van néhány alkalmatlan pedagógus, de ezeknek a kiszűrése egyrészt az igazgató dolga, tehát ha túl sokan vannak, az az ő felelőssége. Másrészt, minden iskolának van pedagógiai programja is, és bizony minden iskolának van lehetősége arra is, hogy a közösségbe nehezen beilleszkedő gyermekek felzárkóztatásához pénzeket igényeljen és szakembert alkalmazzon. A hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatására kvóta van, kiskezitcsókolom, azt a pénzt mire tetszenek költeni, ha nem arra, amire kapják??
Elképzelhető persze, hogy egy szakmailag alkalmatlan iskolapszichológust vagy szociális munkást alkalmaznak belőle, de akkor megint, ki is a felelős, ha nem az, aki fizetési listán tartja az alkalmatlan szakembert? Másrészt, egy tanárt nem csak úgy ukmukfukk, minden előzmény nélkül vernek meg, az egy elég hosszú folyamat vége kell hogy legyen, szóval megint itt a kérdés, hogy milyen pedagógia munka és teljesítményértékelés folyik egy ilyen intézményben? Mi az, hogy egy erre (ti: pedagógiára, nevelésre, emberformálásra) szakosodott intézményben nem veszik észre, hogy bizonyos pedagógusok nem bírnak el bizonyos gyerekekkel? Miért nem segítenek az ilyen kollégán, miért nem kap módszertani támogatást, végső esetben, miért hagyják abban az osztályban tanítani? És miért nem tudnak kezelni egy vezérbikaként, dominátorként vagy fékevesztett bohócként viselkedő gyereket legalább annyira, hogy még tolerálható legyen a közösség számára?

Nyilván, sem a gyereket, sem a szülőket nem lehet felmenteni a felelősség alól, pláne a szülők jócskán vajasak lehetnek.
Hanem.
Hanem!
A polgármester úr viselkedése nem más, mint a probléma szőnyeg alá söprése, méghozzá ezt az álrendrakást is meglehetősen despota módon teszi. A probléma ezzel ugyanis nem szűnik meg, de mégcsak át sem költözik egy másik kerületbe. Vagy ha mégis, majd kapunk helyette másikat, a mai világban ez roszabb, mint a hétfejű sárkány, mert egy levágott fej helyére nem egy nő, hanem hét. Kvázi az ilyen problémáink exponenciálisan szaporodnak, ha így haladunk, pár év múlva néhány kivételével be lehet zárni az ország összes középiskoláját, mert csak kicsapott gyerekeink lesznek.