Pannonmobilnet, a kurvaanyád!
Pár hónapja vettem mobilnetet.
Annyira leszoktam a netről, hogy bőven elég a minimálcsomag, minek fizessek négyszer annyit a kábelért, ha úgysem használom ki.
Helyes kis kütyü, egy USB-vel felszerelt, gombok és kijelző nélküli mobiltelefon, az én igényeim teljesen kielégiti.
Illetve hát kielégitette, mert az egyik lezárásnál az USB pofa maradt a gépgben, a többi meg a kezemben.
Hát van ez igy, ugye, ami elromolhat, arra van garancia.
El is vittem a munkahelyemhez közeli nagybevásárló központ Pannon boltjába a beszerzési áron párszáz forint értékű műanyag kütyüt. Kedves fiatalember, persze, adnak cserekészüléket, ezt elküldik szervizbe szakvéleményre.
Mire???
Szakvéleményt kell róla készitettni, csak úgy tudják kicserélni.
Háát, ha az ország második legnagyobb mobilszolgáltatója lennék, egy pár száz forintos tajvani kütyü miatt én biztos nem költenék benzinre meg mindenféle jegyzőkönyvek készitésére, de persze legyen, vigyék.
Majdnem két hét múlva kapom is az SMS-t, hogy menjek azonnal, három napon belül (szombat vasárnap is beleszámit), különben rámszámlázzák a cseremodemet.
Sikerült egy nap késéssel megtudnom, hogy a szerviz nem fogadta el a garanciaigényemet, mert szerintük a készüléket olyan erős mechanikai hatás érte, aminek a következtében a kijelző elrepedt, betört. Mögötte a fénykép a modemről a drótón fityegő USB pofával. A boltban még csak dühöngtem egyet, vissza akartam mondani az előfizetést.
Lehet, persze, 75.000 ft kötbér.
Mi az anyátok picsája?? 75 ezer egy 1 évre kötött, havi kétezer forintos előfizetésre?
Na jó, keresünk más utat.
Az már csak otthon, a szemüveges átolvasás után esett le, hogy hát az én modemem bizony nincs kijelző, ami betörhetett volna.
Akkor hogy is van ez?
Négyszer fogalmaztam át a levelet, mire sikerült belőle minden indulatszót kigyomlálni, sőt, még azt is megálltam, hogy az idézett szakvéleményt ne ún. “szakvélemény”-nek nevezzem.
14:03 perckor kaptam meg az automata visszajelzést, hogy a levelemet felbontották.
14:09 perckor ott volt a válasz, hogy elnézésemet kérik, a készüléket vigyem vissza, garanciában, soron kivül kicserélik.
De most tényleg, kellett ez?
Egy pár száz forintos vacak miatt felbosszantani egy előfizetőt? Rontani az üzleti hirnevet? Elkölteni több száz forintot papirra és festékre, több ezret benzinre, hogy a kis szart Fótról elvigyék Budaörsre? Ráadásul kétszer?
Mert mondanom sem kell, nem vagyok hülye, hogy a város másik végébe bumlizzak ilyesmi miatt.
Este elvittem a modemet és a papirokat egy pesti nagybevásárló központba, és kértem a hölgyet, hogy akkor küldje vissza.
Hát, ő nem is tudja, ez csak fogalmazásbeli hiba lehet, ilyet még soha nem cseréltek ki.
Mondom, hát itt van a mail, elismerték a tévedést, mit kell még ezen ragozni?
Ő meg csak ragaszkodik hozzá, hogy a szakvélemény rosszul van fogalmazva, az USB pofa az tulajdonképpen kijelző, hisz azon keresztül megy ki az adat. És közben mosolyog, felhúzott innyel, szakadatlanul, ahogy azt tanitották.
Itt már nem birtam tovább, otthagytam a nőt a francba.
Másnap ebédszünetben visszavittem a cuccost az eredeti nagybevásárló központ Pannon boltjába, ott legalább nem keztdett el velem vitatkozni az ügyintéző, hogy szerinte az USB az a kijelző megfelelője.
Most cseremodemem van, várom az SMS-t, hogy mehetek a garanciális darabért.
Kiváncsi vagyok, kapok-e, vagy hagyják nálam ezt.
Akármi is van, utolsó alkalom, hogy ilyen szolgáltatóval hűségszerződést irtam alá.
Annyira leszoktam a netről, hogy bőven elég a minimálcsomag, minek fizessek négyszer annyit a kábelért, ha úgysem használom ki.
Helyes kis kütyü, egy USB-vel felszerelt, gombok és kijelző nélküli mobiltelefon, az én igényeim teljesen kielégiti.
Illetve hát kielégitette, mert az egyik lezárásnál az USB pofa maradt a gépgben, a többi meg a kezemben.
Hát van ez igy, ugye, ami elromolhat, arra van garancia.
El is vittem a munkahelyemhez közeli nagybevásárló központ Pannon boltjába a beszerzési áron párszáz forint értékű műanyag kütyüt. Kedves fiatalember, persze, adnak cserekészüléket, ezt elküldik szervizbe szakvéleményre.
Mire???
Szakvéleményt kell róla készitettni, csak úgy tudják kicserélni.
Háát, ha az ország második legnagyobb mobilszolgáltatója lennék, egy pár száz forintos tajvani kütyü miatt én biztos nem költenék benzinre meg mindenféle jegyzőkönyvek készitésére, de persze legyen, vigyék.
Majdnem két hét múlva kapom is az SMS-t, hogy menjek azonnal, három napon belül (szombat vasárnap is beleszámit), különben rámszámlázzák a cseremodemet.
Sikerült egy nap késéssel megtudnom, hogy a szerviz nem fogadta el a garanciaigényemet, mert szerintük a készüléket olyan erős mechanikai hatás érte, aminek a következtében a kijelző elrepedt, betört. Mögötte a fénykép a modemről a drótón fityegő USB pofával. A boltban még csak dühöngtem egyet, vissza akartam mondani az előfizetést.
Lehet, persze, 75.000 ft kötbér.
Mi az anyátok picsája?? 75 ezer egy 1 évre kötött, havi kétezer forintos előfizetésre?
Na jó, keresünk más utat.
Az már csak otthon, a szemüveges átolvasás után esett le, hogy hát az én modemem bizony nincs kijelző, ami betörhetett volna.
Akkor hogy is van ez?
Négyszer fogalmaztam át a levelet, mire sikerült belőle minden indulatszót kigyomlálni, sőt, még azt is megálltam, hogy az idézett szakvéleményt ne ún. “szakvélemény”-nek nevezzem.
14:03 perckor kaptam meg az automata visszajelzést, hogy a levelemet felbontották.
14:09 perckor ott volt a válasz, hogy elnézésemet kérik, a készüléket vigyem vissza, garanciában, soron kivül kicserélik.
De most tényleg, kellett ez?
Egy pár száz forintos vacak miatt felbosszantani egy előfizetőt? Rontani az üzleti hirnevet? Elkölteni több száz forintot papirra és festékre, több ezret benzinre, hogy a kis szart Fótról elvigyék Budaörsre? Ráadásul kétszer?
Mert mondanom sem kell, nem vagyok hülye, hogy a város másik végébe bumlizzak ilyesmi miatt.
Este elvittem a modemet és a papirokat egy pesti nagybevásárló központba, és kértem a hölgyet, hogy akkor küldje vissza.
Hát, ő nem is tudja, ez csak fogalmazásbeli hiba lehet, ilyet még soha nem cseréltek ki.
Mondom, hát itt van a mail, elismerték a tévedést, mit kell még ezen ragozni?
Ő meg csak ragaszkodik hozzá, hogy a szakvélemény rosszul van fogalmazva, az USB pofa az tulajdonképpen kijelző, hisz azon keresztül megy ki az adat. És közben mosolyog, felhúzott innyel, szakadatlanul, ahogy azt tanitották.
Itt már nem birtam tovább, otthagytam a nőt a francba.
Másnap ebédszünetben visszavittem a cuccost az eredeti nagybevásárló központ Pannon boltjába, ott legalább nem keztdett el velem vitatkozni az ügyintéző, hogy szerinte az USB az a kijelző megfelelője.
Most cseremodemem van, várom az SMS-t, hogy mehetek a garanciális darabért.
Kiváncsi vagyok, kapok-e, vagy hagyják nálam ezt.
Akármi is van, utolsó alkalom, hogy ilyen szolgáltatóval hűségszerződést irtam alá.
Címkék: konzumtársadalom, közerkölcsök
4 Comments:
At 4:17 du., . said…
Hírközlési Fogyasztói
Jogok Képviselője
1525 Budapest Pf. 75.
Email: hfjk@nhh.hu
Tel: (06 1) 457 7141
Fax: (06 1) 457 7105
At 10:53 de., Rowena Shepard said…
Én biztos nem gyomláltam volna ki az anyázásokat... :D
Nekem is mobilnetem van, de csak azért, mert ebben a porfészekben nincs ADSL. A 8 kilométerre lévő városból évek óta nem bírják idevezetni. És ezzel a szarral kell hetekig töltögetnem egy-egy filmet...
At 2:01 du., Brünnhilde sziklája said…
Elsőre azért nem szoktam anyázni, mert nem kizárt, hogy az az ember aki éppen szemben van veled, szégyelli magát a cég szemétsége miatt. Meg kell neki adni az esélyt, hogy ő személyesen rendes embernek érezhesse magát. Aztán ha látom, hogy sunyi, szemét kis alak, akkor jöhet a teli torokból lehordás. Akkor már nem szoktam visszafogni magam, másoltam is be már ide ilyesmit.
At 11:15 du., Névtelen said…
Thanks for the erdekes informacio
Megjegyzés küldése
<< Home