Kocsmatöltelék
lettem. Legalábbis az elmúlt egy hétben minden áldott este kocsmában voltam. Kocsmákban vacsoráztam, ittam egy-egy korsó sört vagy cidert, ma este még majdnem táncoltam is, de legalábbis ráztam magam és vertem a taktust erősen.
Nem értem, miért félnek a magyar vendéglátósok attól, hogy visszaesik majd a forgalmuk, ha nem lehet bagózni a vendéglátóhelyeken.
Írországban már évek óta nem lehet, erre mit látok? Szombat reggel, klasszikus kocsma, sörcsapokkal, több tucat viszkivel meg ezzel-azzal, a falakon futball relikviák, sörreklámok. Az asztaloknál családok reggeliznek, sült szalonnát és tojást esznek, a szőnyegen bébik másznak négykézláb. És nem azért mert részegek, vagy mert kiestek a bébiszékből, hanem mert tényleg bébik és még nem tudnak menni. Ugyanezt a kocsmát kora este megtöltik a vacsorázók, akik ír gulyást, halételeket, tenger gyümölcseit, sült krumplit, szendvicseket esznek, természetesen sörrel öblítik le. Késő este a gyerekek eltűnnek persze, de a kocsmák nem ürülnek ki. A tévékben valamilyen sportot közvetítenek, általában focit, rögbit, hörlinget. A közönség döbbenetesen vegyes: juppi, vízvezeték szerelő, baszatlan szépasszony, sűrűn baszott szépasszony, kisnyugdíjas, lecsúszott egzisztencia, egyetemista, alkesz és alkalmi ivó, jól és rosszul öltözött, gondosan fodrászolt és ápolatlan, mindenki együtt mulat. Rengeteg helyen élő zene van, ott az árak brutálisak, egy pint Guinness 7-8 euró is lehet.
Megéri, istenemre megéri. Egyébként voltam kocsmában, ahol még könyvtársarok is van, és vannak -nem is kevesen- akik a hatalmas zsivajban egy fotelban olvasgatnak, a kezük ügyében sörös pohárral.
Pincér nincs, fizetés rendelés után rögtön a pultnál, szóval ne is próbáljuk kávéháznak, kisvendéglőnek, ilyesminek beállítani, kocsmák ezek a javából, még akkor is, ha a csaposokon fehér ing és nyakkendő van.
Dohányozni egyébként szabad, kint az utcán.
Írországi kocsmakultúra, nagyon szeretlek, és nagyon fogsz nékem hiányozni!
Jah, még valami. Kétféle ír pasi van: aki csúnya és undorító, vagy aki csúnya és szexi.
Hát így.
Jó hely ez, tetszik itt nagyon.
Nem értem, miért félnek a magyar vendéglátósok attól, hogy visszaesik majd a forgalmuk, ha nem lehet bagózni a vendéglátóhelyeken.
Írországban már évek óta nem lehet, erre mit látok? Szombat reggel, klasszikus kocsma, sörcsapokkal, több tucat viszkivel meg ezzel-azzal, a falakon futball relikviák, sörreklámok. Az asztaloknál családok reggeliznek, sült szalonnát és tojást esznek, a szőnyegen bébik másznak négykézláb. És nem azért mert részegek, vagy mert kiestek a bébiszékből, hanem mert tényleg bébik és még nem tudnak menni. Ugyanezt a kocsmát kora este megtöltik a vacsorázók, akik ír gulyást, halételeket, tenger gyümölcseit, sült krumplit, szendvicseket esznek, természetesen sörrel öblítik le. Késő este a gyerekek eltűnnek persze, de a kocsmák nem ürülnek ki. A tévékben valamilyen sportot közvetítenek, általában focit, rögbit, hörlinget. A közönség döbbenetesen vegyes: juppi, vízvezeték szerelő, baszatlan szépasszony, sűrűn baszott szépasszony, kisnyugdíjas, lecsúszott egzisztencia, egyetemista, alkesz és alkalmi ivó, jól és rosszul öltözött, gondosan fodrászolt és ápolatlan, mindenki együtt mulat. Rengeteg helyen élő zene van, ott az árak brutálisak, egy pint Guinness 7-8 euró is lehet.
Megéri, istenemre megéri. Egyébként voltam kocsmában, ahol még könyvtársarok is van, és vannak -nem is kevesen- akik a hatalmas zsivajban egy fotelban olvasgatnak, a kezük ügyében sörös pohárral.
Pincér nincs, fizetés rendelés után rögtön a pultnál, szóval ne is próbáljuk kávéháznak, kisvendéglőnek, ilyesminek beállítani, kocsmák ezek a javából, még akkor is, ha a csaposokon fehér ing és nyakkendő van.
Dohányozni egyébként szabad, kint az utcán.
Írországi kocsmakultúra, nagyon szeretlek, és nagyon fogsz nékem hiányozni!
Jah, még valami. Kétféle ír pasi van: aki csúnya és undorító, vagy aki csúnya és szexi.
Hát így.
Jó hely ez, tetszik itt nagyon.
0 Comments:
Megjegyzés küldése
<< Home