A gráfok

régi "kedves" ismerőseim.
Őszintén szólva, rövid és drámai ismeretség után a büdös életben többé nem akartam találkozni velük.
Dunsztom sincs, miért is nem dobtam ki annak idején a matek könyveimet. Nyilván semmit sem szeretek kidobni, amiben valami csekély kis értékes vélek feltalálni.
Hát igy történt, hogy most csak ki kellett rámolnom a szekrény aljából a barkács szerszámokat, azok alól a bedobozolt könyveket, és ollalallaa, már számolhatom is az éleket meg a fokokat meg a mindenféle izéket.
Ami ebből a lényeg, hogy egy óriáscég bizonyos munkafolyamatai időnként kétszer, sőt, háromszor annyi utat járnak be, mint ami az információ normális feldolgozásához elégséges lenne.
Mégsem olyan hülyeség tán ez a gráfelmélet.