:-)) Szépjóestét!

A szép új térdeplőszékemen ülve-térdepelve-lovagolva írom a blogomat :-))
Nyilván az utolsót, mert holnap reggel viszem be a munkahelyemre, ott nagyobb szükségem van rá, onnan viszont nem lehet blogolni :-(

Kicsit elrontotta az örömöm hogy milyen sokat kellett utánajárni, tegnap is ráment egy órám és ma is. Az első bútorboltban volt, 19990 Ft, állítható magasságú, iszonyú gagyi kárpittal. Másik boltban 16300, ugyanaz a gagyi kárpit, de fix magasságú. Volt egy fém is, az állítható volt, 13900, de 10 hetes rendelési idővel. A harmadik bolt az orrom előtt zárt, a nő adott egy katalógust, volt benne, de nem látszott belőle semmi. Ma ott kezdtem, küldtek a fenyőbútorosztályra, az irodabútorosztályra (4 emelet, kétszer fel-le), mire kiderült, hogy már egy éve nem tartják, "Mert a gyártó olyan áron.....", Szóval, mielőtt dühömben szétvertem volna a nagyáruházat, visszamentem az első helyre, mert fontos hogy állítható magasságú legyen a szék. Ha meg a kárpitot már nem bírom, áthúzom én, nem akadok fenn ilyen apróságokon. Az első, a legdrágább jött velem haza. Tök fölösleges volt a többi kört lefutni.

Ami időt elveszítettem a szék utáni járkálásban, annyit nyertem, hogy a busz pont egy cipőbolt előtt tett le. 16900 Ft-omba került az a formázott talpú, gerinckímélő, rezonancia-elnyelő (Hoppááá!! high-tech!) világos színű kis szandál, amin megakadt a szemem. Scholl, garantált minőség, megéri az árát. Kinézetre olyan, amit a bütykös lábú nyugdíjas nénik is hordanak, de egyrészt a pasik úgyse a cipőmet nézik hanem a lábamat, másrészt meg ha kényelmes cipőket hordok, talán nyugdíjas koromban sem lesz bütykös a lábam. De kellett már egy világos színű szandál, a régi nagyon kopott volt, szégyelltem hordani, a többi meg fekete vagy nyersbőr mokasszin, nem nagyon illik irodába. Talán három percembe került, felpróbáltam, kártyával fizettem, már kinn is voltam a boltból. :-)))

Elképesztő, hogy nő létemre mennyire útálok vásárolni.

Hazafelé jövet komoly meglepetést ért: zárva találtam a tőlünk két sarokra lévő kocsmát!!!
Ilyet én még soha nem tapasztaltam. Mármint hogy egy kocsmát bezárjanak. Ritkán járok arra, de a műintézmény egy olyan igazi, lepukkant külvárosi bár volt, a környék vastag nyakú, vastag aranyláncú menőinek a gyüjtőhelye. Délelőttönként is rózsaszín tűsarkúba és flitteres bébidollba öltözött lányok ücsörögtek a bár előtt parkoló, sötétített üvegű autókban, de a helyiségből kiáradó tömény kocsmaszag eltéveszthetetlen volt. Igazi, valódi köpködő, gondolom, hogy a jó parkolási lehetőség miatt szerettek ott találkozgatni a szaranyifjak.
Szóval, most arról jöttem haza, és valami hiányzott. Visszaléptem, hát persze, a mindíg tárt ajtón kiömlő áporodott füsttel és húgyszaggal keveredett piaszag nem facsarta az orrom. Zárva volt az ajtó, és az eddig sötétített üvegekről is lekaparták a fóliát, be lehetett látni. Papírbolt van a helyén.
Leesett az állam.
Komolyan, soha az életben nem hittem volna, hogy kocsma is bezárhat. Iskola, tejbolt, hentes, körzeti megbízotti iroda, bölcsőde, patika, könyvtár, bármi bezárhat, de egy kocsma????
Meg vagyok döbbenve.
Szivárogna befelé Európa? Vagy gazdasági világválság fenyeget? Vajon mi történhetett?