Brünnhilde szikláján

Valló világ

2004/08/05

:-)) Jóestét!

Reggel a Klubrádióban arról beszélgettek, hogy a nők másfélszer annyi időt töltenek a házimunkával mint a férfiak. Jó kis vita alakult ki, a férfiak védték a mundért, valaki még a tankolást is házimunkának számította be. Hálistennek ismerek pasikat akik sütnek főznek, elrámolnak nem csak maguk után, de úgy általában is, a háztartásban szükséges munkák közül elvállalnak és lelkiismeretesen meg is csinálnak néhányat. Minden megbecsülésem az ilyen pasiké, akinek ebből a fajtából jutott, vigyázzon rá nagyon.

Most szöszmötölés közben szintén szólt a rádió, az egyik ingatlanpiaccal kapcsolatos műsort ismételték, benne egy beszélgetés arról, hogy a lakásfelújításnál milyen szempontok szerint tervezzük meg a konyhánkat.
A szakértő első visszakérdezése az volt, hogy "Attól is függ, hányan főznek benne."
Mire a riporternő -aki pedig a jobbak közül való- mit válaszolt?? Na mit??????
"Hogyhogy hányan? Hát manapság nem sokan tarthatnak személyzetet, természetesen egyedül."
Ha nem ismétlés, felkapom a telefont és leteremtem azt a HüPi-t.
Aztán a HüPi-t visszaszívtam, mert sajnos jellemző reakció volt. A nők többségének eszébe sem jut, hogy a párját vagy a gyerekét maga mellé vegye, és ketten főzzenek. Vagy hárman, vagy ahányan éppen otthon vannak.

Most nincs időm bővebben kifejteni, aki még nem próbálta hogy főzőcskézés közben milyen jót lehet beszélgetni, milyen gyorsan elszalad az idő és az ember nemhogy fáradtabb lesz, de szinte feltöltődik, hát az próbálja ki. Ha máshogy nem, lessen meg olyan családokat, ahol ez működik.

És legfőképpen: ha lakást veszünk vagy felújítunk, gondoljunk arra hogy abban a konyhában két-három ember is dolgozhat.

Arra meg gondolni se merek, milyen beszélgetés lett volna, ha valamelyik búgó hangú, vihorászós szépségkirálynőből vedlett riporter-liba kérdez.