:-)) Szépjóestét!!
Mondtam, hogy remekül fogok szórakozni :-))
Nagyon-nagyon kedves, bő humorú, önironikus, az emberi gyarlóságokba bölcsen belenyugvó -a vendégekről, a vendéglátásról, "vendégnézésről" szóló-, szórakoztató Bacher írásokat olvasott fel Gyabronka József - remekül. Jókat kacagtam.... na jó, röhögtem.
Kár, hogy nevetés közben az ember elveszíti a kontrollt, így aztán fogalmam sincs, hogy amit én gyöngyöző, halottfeltámasztó kacajnak gondolok, azt mások nem kiböffenő röhögésként érzékelik-e. Nagy jót tenne velem, aki egyszer magnóra venné a nevetésem.
Vagy rosszat. Lehet, hogy soha többé az életben nem merném elnevetni magam.
Úgyhogy inkább hagyjuk.
Inkább olvassatok Bachert.
(a Bartókon gyönyörű hegedűkoncert megy, szerintem Bach. De ez mindegy is, hétfő este van, műsorszünet a tévében, tessenek feltenni egy lemezt és lefekvésig még játszani egy parti csapdlecsacsit. Vagy seggrepacsit. Kinek mi jut.)
Jóéjt!


pps.: máma nagyon parázna hangulatban vagyok. Az történt, hogy a kolléganőm kicsit elviccelődött a fönököm egy javításán, nem tudta eldönteni, hogy a pasi a betűket akarja megdönteni, vagy őt magát. Mármint a kolléganőmet, a főnököm. Ezen elvihorásztunk egy darabig(naja. Így könnyű, mármint vihorászni, ha nincs otthon a macska, cincognak az egerek. Ettől függetlenül, majd megszakadtam a munkában. Egy diasorozatot kellett készítenem a Mégnagyobbfőnöknek, akinek még köszönni se merek, csak bólintani, ha összetalálkozunk a folyosón.). Az az igazság, hogy nagyon hálás vagyok a vihogós kolléganőmnek, mert a mai munkanapomban az az 5 perc volt viszonylag elviselhető. Az összes többit igyekszem minél hamarabb elfelejteni. Hála Bacher Ivánnak, ez úgy tűnik, sikerült :-))

Tényleg szert kéne tenni annyi pénzre, hogy tudjak csinálni egy saját kis felolvasó színházat.