:-)) Szépjóestét!
Kicsit reszketeg vagyok, olvastam egy félórácskát és blogolás után tűnök el a paplan alatt.

TGM-et olvastam a Népszavában.
"B. Diána és embrionális rohamosztagocskája a demokratikusnak vélt sajtó, a demokratikusnak vélt fővárosi önkormányzat és a - nem annyira - demokratikusnak vélt rendőrség (és belügyminisztérium) tevőleges közreműködésével csakugyan aláásta az alkotmányos alaprendet. Ugyanis sikeresen bebizonyította, hogy a fönnálló társadalmi rendszer szabadságjogokat illető garanciái a rendszer ellenzékével kapcsolatban - bizony - nem működnek. Így aztán a magyarországi kormányzati rendszernek a saját szabadelvű-alkotmányos jellegéről szóló szavalatairól ismételten kiderült, hogy hamisak..."

Hát kérem.
Tetszik vagy nem, ez bizony igaz.
Sőt. Nem csak a kormányzati rendszerre (intézményi rendszerre, kiegészítés tőlem) igaz, hanem -ami ennél sokkal-sokkal veszélyesebb- az egész ország demokráciafelfogására is igaz.
Tőlem nagyon távol állnak a magyar jövő csoport eszméi, Bácsfi se ingem, se gatyám, eszem ágában sincs az eszméit a védelmembe venni, sőt, pont ellenkezőleg: pontról pontra be akarom bizonyítani, hogy káros eszméket hirdet.
Kb ennyi.
Na de emiatt kidobni az egyetemről?
Egy olyan országban, ahol még csak 20 éve is kidobtak embereket nemhogy egyetemről, de gimnáziumból is, ha politikai vitába keveredett az éppen uralkodó irányzattal? Arról nem beszélve, ha valakit politikailag megbízhatatlannak minősítettek: utánanyúltak, kizárták az ország összes egyeteméről, lehetetlenné tették a megélhetését, mehetett kubikosnak vagy bedolgozónak.
Az a rendszer félt azoktól, akik nem értetek vele egyet és hatalmi erővel befogta a szájukat.
Ez a rendszer -a jelek szerint- fél a vele egyet nem értőktől és ezért hatalmi erővel befogja a szájukat ... most éppen B.D-t rúgták ki az egyetemről.

(Hordószónoklat következik, gyengébb idegzetűek lapozzanak:)
történt itt valami velünk az elmúlt 15 évben?
Kinőttünk az atyáskodó állam védelme alól, vagy maradtunk gyámolításra szoruló, tapasztalatlan kisgyermekek, akiknek még mindig meg kell mutatni a csúnya bácsikat akiktől óvakodni kell?
Tovább megyek: mi nem akarunk/merünk/tudunk felnőni, vagy a politikai elitünk nem enged minket felnőni?
Egyáltalán, miért kell a hatalomnak kiröhögtetni magát azzal, hogy féltucatnyi idiótával izmozik?
Miért nem bízza ránk -a szemünkben mindig egészséges ösztönűnek dícsért társadalomra-, hogy kivessük magunk közül a közénk nem való eszméket vallókat?
Vagy tényleg csak hízelgés, hogy a nép okos és mi a valóságban olyan ostobák vagyunk, hogy nem tudjuk kezelni és kordában tartani a saját szélsőségeinket?
Hát nincs ennek a nőnek olyan évfolyamtársa, aki a menzán fogja a tányérját, feláll és kijelenti, hogy nácival nem ebédel együtt? Vagy nincs olyan évfolyamtársa, aki két előadás között odamegy hozzá és elmagyarázza neki, hogy hülye nézetei vannak? Vagy egy kedves szomszédnénije, aki meghívja magával Dachauba, hogy vigyen egy szál virágot egy ott meggyilkolt rokon emlékére?
Egyáltalán, vannak még ebben az országban normálisan gondolkodó emberek, akik mernek vitába szállni ordas eszmékkel, akik szemtől szembe ki mernek állni valakivel és nem orvul, hátulról, hatalmi helyzetből tesznek neki keresztbe?

(most viszont lekecmeregnék a hordóról, egyrészt mert fáradtan kicsit szédülős vagyok, másrészt meg mert rá kell jönnöm, hogy ebben az országban bizony nagyon kevés normálisan és bátran gondolkodó ember van.)

Eszembe jutott egy sóman (a nevét nem írom ki a blogomra, nem méltó rá) Bácsfihoz írt nyílt"levele" amit nem sokkal a botrány kirobbanása után tett közé valami bulvárújságban. A levél arról szólt, hogy tulajdonképpen csak jól meg kéne dugni a nőt és mindjárt elfelejtené Szálasit nyilaskeresztestül, hungarizmusostul együtt.
Égett a képem a szégyentől amikor erről a levélről a Tűsarok egyik publikációjából tudomást szereztem. Teljesen megdöbbentett az a végtelen cinizmus, az a sötét taplóság, a faragatlan bunkóság, amivel a sóman kezelte az ügyet. A legrosszab pedig az volt, hogy hallottam magamban az emberek felböffenő röhögését: hát persze! naná hogy agyára ment a baszatlanság. ez csak egyszerű, nem, jólmegaszonta neki, bazmeg, hát mit vársz egy ilyentől ....
Égetett a szégyen, én is nő vagyok és bár nem szeretem sem a nácikat, sem a rasszistákat, sem senkit, aki bárkit is ki akarna rekeszteni a társadalmunkból, de ez a csesznye levél felháborított. Ez semmi több nem volt, mint hogy egy szexuálisan gusztustalan férfi ráejakulált egy eszméiben gusztustalan nő arcára.
Én meg ilyen helyzetben azonnal a nő pártjára állok.
Kerestem az érveket amikkel az emberek torkára forraszthatnám ezt a ragacsos nyálat fröccsentő röhögést, de az a helyzet, hogy azokkal szemben, akik az ilyesmin nevetnek, hatástalanok az érvek. Vagy legalábbis az enyéim azok. Sajnos.

Az egészben az a legborzasztóbb, hogy engem kényszerítenek arra, hogy a védelmembe vegyek egy fasisztát. Pontosabban, hogy meg kellessen védenem egy fasiszta emberi jogait.
A női méltósághoz való jogát. A tanuláshoz való jogát. A vitához és a meggyőzetéshez való jogát. A jogát, hogy a kissebbséghez tartozhasson.

Szóval ez van nekünk.
Vagy dugja meg végre valaki, vagy ha az se használ, akkor dobjuk ki az egyetemről.
Gazdag eszköztár, mondhatom.