:-)) Szépjóestét!
Máma egyetlen jó dolog történt velem: nemrég hoztam be a fregoliról a száraz ruhákat. Fantasztikus illata van a napon és friss levegőn száradt vásznaknak. Ha "nagy orr" (illat-kreátor) lenék, megalkotnám azt a parfűmöt, ami a napon száradt ruha illatát idézi fel. Férfiaknak is, nőknek is. A világ egyik legvonzóbb illata.

Más, sajnos egyáltalán nem vidám téma:
ezt a cikket érdemes elolvasni a népszabóban.
Egy újságírónő kicsit szétnézett az abortuszbizottságok házatáján.
Lidérces.
Még akkor is, ha tudom, hogy az újságíró nem mutatta be a másik oldalt. Mert léteznek emberséges nőgyógyászok és családsegítők is. Igaz, mellettük még jobban kidomborodik az álszent, a nő döntési jogát semmibe vevő imádkozó sáskák álszentsége.
Sok tanulsággal szolgál ez a cikk:
először, hogy egyetlen újságíró sem tagadhatja meg önmagát (Varró feminista, bármilyen, még a legártatlanabb szituációban be tudja bizonyítani, hogy a hímsovén társadalom elnyomja és kihasználja a nőket. A legtöbbször igaza van, de a világ azért valamivel árnyaltabb.)
Másodszor, hogy a legmegengedőbb és legemberségesebb törvény is annyit ér, amennyi hatalmat és cselekvési szabadságot a végrehajtóknak megengedünk. Ha egy terhesgondozó nem a terhest, hanem a magzatot gondozza, akkor abból nem sok jó sül ki annak a nőnek a számára, aki esetleg kiskorúan, pár nélkül, pénz nélkül, jövőkép nélkül esik teherbe és el akarja vetetni a terhességét.
Harmadszor -és ami számomra a legvisszatetszőbb-, hogy mennyire undorodom azoktól az emberektől és intézményektől, akik mást mondanak, mint amit gondolnak. Pontosabban, akik addig csűrik-csavarják a szavakat, amig kiderül, hogy a valóságban pont az ellenkezőjét gondolják, mint amit felvállaltak és amivel meg vannak bízva. Egy védőnőnek vagy egy nőgyógyásznak ugyanis nem az a dolga, hogy egy nem kívánt gyermeket segítsen a világra -közben porig alázva, lelkiismeretfurdalásba belehajszolva és emberségében, nőiségében összetörve a bajba jutott nőt-, hanem az, hogy a terhes nőnek tanácsokat adjon és őt támogassa. Akár az abortuszban is.

Aki arra akarja rábeszélni a nőket, hogy tartsák meg és minden nehézség ellenére, akár egyedül is neveljék fel -vagy adják örökbe- a gyermeküket, azok hívják magukat magzatvédőknek. Szép és nemes feladat, nagy hasznára lesznek a hozzájuk forduló nőknek is és a megszületett gyermekeknek is.
Akiknek az a céljuk, hogy a teherbe esett nőnek segítsenek a terhesség gondozásában vagy elvetélésében, azok tudják magukat alárendelni a terhes nő óhajának és így joggal nevezhetik magukat terhesgondozónak. Szintén szép feladat, sok nőt megkímélhetnek a lelkiismeretfurdalástól.
A teherbe esett nők tudni fogják, hogy a kettő közül melyikhez forduljanak, hogy megoldódjon a problémájuk. Aki meg akarja tartani a magzatát az a magzatvédőktől fog segítséget kérni, aki pedig nem akarja megtartani, az az abortuszbizottsághoz fordul.
De magzatvédő ne befolyásolhassa a nőket a terhesség megtartásában vagy elvetésében, mert hihetetlen károkat okoz azoknak a lelkében, akik segítségért fordulnak hozzájuk.

Sajnos egy iszonyúan összekavarodott, értékzavaros világban élünk, hát ugyan miért pont ezen a területen lennének tiszták és egyértelműek az értékek?