Brünnhilde szikláján

Valló világ

2005/01/22

:-)) Szépjóreggelt!
Tiszta április, komolyan mondom, megbolondult az időárás. Tavaszi, nyers földillat száll a levegőben, a felhők között hihetetlen kék az ég, esik a hó, süt a nap, esik az eső, nem győzök ki- majd begombolkozni.
Ez a bolond szél kicsit csendesedhetne, egyrészt mert már így is szétcibálta a konytyom, másrészt mert ki kéne mennem az indexirodába. Vagy hat kilométert pedálozni, enyhe emelkedőn felfelé, hát, nem is tudom van-e most kedvem ilyesmihez.
Igaz, meglesz az a könnyebségem, hogy hazafelé pedálozni sem kell mert simán hazatol a szél. Már ha meg nem fordul addig.
Főzni is kéne.
Tegnap nagyon szép, zsírtalan birkahúst vettem a Lehelen, PALÓC LEVESt akarok főzni.
Negyed kiló birkahúsból (le kell faggyúzni, egy morzsányi zsír nem maradhat rajta!!) egy nagy fej hagymán és egy kanál pirospaprikán főzök egy pörköltet. Nagy lábasban kell felkészíteni, mert leves lesz belőle! Miközben fő, két hatalmas (vagy négy kisebb) krumplit másfél centis kockákra vágok és egy liternyi enyhén sós vízben 2-3 babérlevél társaságában puhára főzöm. Felbontok egy doboz vajbab-konzervet (fagyasztott zöldbab is jó). Amikor megfőtt a pörkölt, szórok rá egy kanál lisztet (ezt hívják staubolásnak), a főzőlével együtt ráborítom a krumplit, levével együtt a zöldbabot, megfűszerezem egy kanál majorannával és jól összerotyogtatom. Aki szereti, az tehet bele egy pohár simára kevert tejfölt is.
Abba a kategóriába tartozik mint a gulyásleves, utána elég egy túrós (vagy mákos, vagy diós) tészta, palacsinta, esetleg máglyarakás. Ez az adag nekem három napra elég lenne, de most annyira ki vagyok éhezve a levesre, (és annyira nem vágyom semmiféle tésztára, rizsre, akármire amit a menzán is lehet enni), hogy ma valószínűleg ebédre és vacsorára is ezt eszem.
De előtte még kimegyek az indexemért. Annál jobb lesz az étvágyam, minél erősebb a szembeszél, hát nem így van?