:-)) Szépjóestét!
Még mindig nem tértem magamhoz - iszonyúan ki vagyok merülve. Úgy döntöttem, hogy mostantól megpróbálom kicsit fizikailag is kényeztetni magam. Holnapra már bejelentkeztem masszázsra, hétfőtől újra járok jógára is. A szerda estém is szabad, arra és péntekre majd itt a környéken keresek valami jó kis mélyizom tornát vagy hasonlót. Már persze csak olyat ahol nem nézik ki az istenek lányát a narancsbőr elleni fóliába tekercselt fitnesszlédik és ahova fél óra alatt el lehet bringázni. Ha ilyen nincs, akkor tornázom itthon.
Muszáj.
Tényleg muszáj, egyrészt ez az egy testem van, nem kéne megvárni amig teljesen tönkremegy, másrészt pedig pont azon a határvonalon vagyok, amikortól kezdve a sok munka és tanulás már öncélú: nem fejlődök tőle, sőt, pont ellenkezőleg, kezdek beszűkülni. És ami még sokkal rosszabb, a dolgok kezdik elveszíteni az ízüket, bármit csinálok igazán nem lelem benne örömöm, csak emlékszem rá, hogy régebben mennyire szerettem szöszmötölni a konyhában, molyolni a varrógéppel, a virágaimmal - meg egyáltalán, élvezni a hétköznapok apró örömeit. Szinte már társaságba sem járok, mire mások belemelegednének a buliba, én már rég kidőltem.
Meg kellett vénülnöm hogy rájöjjek; még a lazításhoz is energia kell. Túlpörgetve, kimerülve még a pihenés sem esik jól.
Úgyhogy mostantól változás és változtatás.

Nagy lehetőséget fogok pedig kihagyni; a cég felajánlott egy kis pénzt azoknak, aki rá akarnak gyorsítani a nyelvtanulásra. Gyakorlatilag mindenkinek fizetnek egy nyelvtanfolyamot, bármilyet, bármilyen szinten. Az a feltétel, hogy még az idén meg kell csinálni. Én az angolom is felfejleszthetném akár felsőfokig, az is régi vágyam hogy valami latin nyelvet elkezdjek, de azt hiszem, ezt a lehetőséget most inkább kihagyom. Az a pár tízezer forintos tanfolyamdíj nem fog a földhöz vágni ha jövőre magamnak kell kifizetni.
Most első a diplomamunka és a záróvizsga - és persze az, hogy ennyi munka mellett különösebb szellemi és/vagy fizikai károsodás nélkül tudjam venni az akadályt. Az is cél még, hogy visszaszerezzem a derűm, a türelmem, az ízek, illatok és egyéb fizikai örömforrások kiélvezésének a képességét. Sőt, olyan dolgokat is vissza kell szereznem mint például a szókincsem. Annyira egyoldalúvá vált a gondolkodásom -legalábbis úgy érzem- hogy csak a leghétköznapibb szavakat használom és - elsősorban szóban- képtelen vagyok bonyolultabb érzelmeket kifejezni. Néha még őőŐŐŐ-zök is egy mondta összerakása közben, pedig azt régebben soha nem csináltam.

Szóval holnaptól változás és változtatás.
Diplomázás után pedig -már persze ha tényleg megemelkedik a fizetésem- abbahagyom a másodállást.
Ha meg nem emelik a fizetésem, akkor otthagyom az állásom és megélek a másodállásomból.
Mindenképpen spórolnom kell az erőmmel -vagy új energiaforrásokat találni magamban- ha az elkövetkezendő 100-120 évet jó egészségben és a legteljesebb szellemi és fizikai frissességben akarom megélni.