Szóval, visszatérve Kaptárlakó terrorizmusról írott gondolataihoz; igaziból nincs is köztünk vita.
Az egyik alapfeltételezésemmel, miszerint a nyugati kultúra és gazdaságpolitika erőszakos terjedése és terjesztése szinte kihívja a terrorizmust -inkább többé mint kevésbé- ő is egyetért.
Abban, hogy a "szabadságot nem lehet erőltetni" elméletileg igaza kellene hogy legyen - de csak elméletileg. Mert a gyakorlatban sajnos az van, hogy a szinte feudális társadalmi szerkezetű országokra nem a szabadságot, hanem csak annak külső jegyeit erőltetjük rá (csak meg kell nézni az első szabad iraki választásokat). Kétségtelen, hogy a szabadságnak ezzel a külsőségeivel azok a népek nem tudnak élni. Nem azért mert alkalmatlanok rá, hanem azért, mert az erőszakos, kivülről jövő demokratizálás megfosztja őket attól, hogy saját erejükből jussanak el a középkorias, feudális társadalmi viszonyoktól a valódi demokráciáig. Ha önmaguknak teremtenék meg a szabdságot, akkor tudnák értékelni és -szerintem legalábbis, bár ebből a szempontból én tényleg egy idealista HüPi vagyok- szívesen vennék a nyugat segítségét és tapasztalatait. De mivel "lenyomjuk a torkukon" a szabadságot és ráadásul még el is szorítjuk a gigájukat, hogy visszaöklendezni ne tudják, hát tiltakoznak ellene. Naná, én is kapálózznék! Ennek a tiltakozásnak a kifejezésére pedig nem nagyon van más módszerük, mint a terrorizmus. Hogy miért? Mert számukra ez a legolcsóbb -töredékébe kerül, mint egy reguláris hadsereggel "normális" háborút vívni. Erre már a jugoszláv partizánok is rájöttek a II. világháborúban, de még a Tenkes Kapitánya is a gerillaharcot választotta a nyílt csata helyett.
Kaptárlakó azt írja, hogy "...aztán mások is, politikai kalandorok, akik ugyan fantasztkiusan gazdagok, és rendkívüli szálakat tudnak mozgatni globális szinten.....". Én ezt úgy fejeztem ki, hogy "... arab világ vagy az afrikaiak saját nevelésű gazemberei...". Tegnapelőtt (amikor egy kicsit frissebb voltam) úgy tünt, hogy a két gondolat ha teljes egészében nem is, de jelentős mértékben fedi egymást. Sőt még az is lehet, hogy kiegészítik egymást és így áll össze a nyugattal kötött kétes üzleteken meggazdagodott arab terroristavezér képe. De majd Kaptárlakó úgyis megírja, hogy ugyanarra gondoltunk-e.
Vitapartnerem azon elmélete, miszerint az arab terrorizmus nem más, mint a szovjetek által hátrahagyott hatalmi vákum kitöltése logikusan hangzik ha abból indulunk ki, hogy a önbizalmukban sérülteknek mindig szükségük van ellenségképre. Ez régi pszichológiai tétel, már nem emlékszem kitől való. Sőt, hús-vér ellenségre is mindig szükség van mert ha nincs háború -legalább hidegháború és az ezzel járó fegyverkezési verseny- akkor lelassul a világgazdaság. Ebben az elméletben sincs semmi új, már Lenin is kitalálta, de lehet hogy már Marx. Tulajdonképpen logikus is, csak egy baj van vele: ha igaz, akkor állati nagy szarban van az emberiség és a legjobb úton haladunk az önpusztítás felé. Ha a világ ilyen szinten szól a mesterségesen fenntartott hatalmi egyensúlyról és a háború nélkülözhetetlenségéről, hogy a Föld kvázi önmaga kineveli a méhéből az egymást kiegyensúlyozó ellenségeket, akkor bizony jobb is nekünk ha minél hamarabb kipusztulunk - annál rövidebben fogunk szenvedni. Innen ugyanis már csak néhány rövid lépés kell ahhoz, hogy Eurázsia és Óceánia felváltva megtámadja egymást, továbbá hogy rendszeresen megszervezzük a saját Gyülölet Heteinket.
Ettől persze még igaz lehet az elmélet, csak akkor az ember nem érdemli meg a Homo Sapiens nevet.
A bejegyzésem fő felvetésével, miszerint a terrorizmust nem katonai, hanem gazdasági - politikai eszközökkel kell és szabad kezelni, Kaptárlakó sem szállt vitába. Pedig erre a kérdésre lenne jó megnyugtató választ találni, mert amig nem, addig bizony marad a rettegés.
Az egyik alapfeltételezésemmel, miszerint a nyugati kultúra és gazdaságpolitika erőszakos terjedése és terjesztése szinte kihívja a terrorizmust -inkább többé mint kevésbé- ő is egyetért.
Abban, hogy a "szabadságot nem lehet erőltetni" elméletileg igaza kellene hogy legyen - de csak elméletileg. Mert a gyakorlatban sajnos az van, hogy a szinte feudális társadalmi szerkezetű országokra nem a szabadságot, hanem csak annak külső jegyeit erőltetjük rá (csak meg kell nézni az első szabad iraki választásokat). Kétségtelen, hogy a szabadságnak ezzel a külsőségeivel azok a népek nem tudnak élni. Nem azért mert alkalmatlanok rá, hanem azért, mert az erőszakos, kivülről jövő demokratizálás megfosztja őket attól, hogy saját erejükből jussanak el a középkorias, feudális társadalmi viszonyoktól a valódi demokráciáig. Ha önmaguknak teremtenék meg a szabdságot, akkor tudnák értékelni és -szerintem legalábbis, bár ebből a szempontból én tényleg egy idealista HüPi vagyok- szívesen vennék a nyugat segítségét és tapasztalatait. De mivel "lenyomjuk a torkukon" a szabadságot és ráadásul még el is szorítjuk a gigájukat, hogy visszaöklendezni ne tudják, hát tiltakoznak ellene. Naná, én is kapálózznék! Ennek a tiltakozásnak a kifejezésére pedig nem nagyon van más módszerük, mint a terrorizmus. Hogy miért? Mert számukra ez a legolcsóbb -töredékébe kerül, mint egy reguláris hadsereggel "normális" háborút vívni. Erre már a jugoszláv partizánok is rájöttek a II. világháborúban, de még a Tenkes Kapitánya is a gerillaharcot választotta a nyílt csata helyett.
Kaptárlakó azt írja, hogy "...aztán mások is, politikai kalandorok, akik ugyan fantasztkiusan gazdagok, és rendkívüli szálakat tudnak mozgatni globális szinten.....". Én ezt úgy fejeztem ki, hogy "... arab világ vagy az afrikaiak saját nevelésű gazemberei...". Tegnapelőtt (amikor egy kicsit frissebb voltam) úgy tünt, hogy a két gondolat ha teljes egészében nem is, de jelentős mértékben fedi egymást. Sőt még az is lehet, hogy kiegészítik egymást és így áll össze a nyugattal kötött kétes üzleteken meggazdagodott arab terroristavezér képe. De majd Kaptárlakó úgyis megírja, hogy ugyanarra gondoltunk-e.
Vitapartnerem azon elmélete, miszerint az arab terrorizmus nem más, mint a szovjetek által hátrahagyott hatalmi vákum kitöltése logikusan hangzik ha abból indulunk ki, hogy a önbizalmukban sérülteknek mindig szükségük van ellenségképre. Ez régi pszichológiai tétel, már nem emlékszem kitől való. Sőt, hús-vér ellenségre is mindig szükség van mert ha nincs háború -legalább hidegháború és az ezzel járó fegyverkezési verseny- akkor lelassul a világgazdaság. Ebben az elméletben sincs semmi új, már Lenin is kitalálta, de lehet hogy már Marx. Tulajdonképpen logikus is, csak egy baj van vele: ha igaz, akkor állati nagy szarban van az emberiség és a legjobb úton haladunk az önpusztítás felé. Ha a világ ilyen szinten szól a mesterségesen fenntartott hatalmi egyensúlyról és a háború nélkülözhetetlenségéről, hogy a Föld kvázi önmaga kineveli a méhéből az egymást kiegyensúlyozó ellenségeket, akkor bizony jobb is nekünk ha minél hamarabb kipusztulunk - annál rövidebben fogunk szenvedni. Innen ugyanis már csak néhány rövid lépés kell ahhoz, hogy Eurázsia és Óceánia felváltva megtámadja egymást, továbbá hogy rendszeresen megszervezzük a saját Gyülölet Heteinket.
Ettől persze még igaz lehet az elmélet, csak akkor az ember nem érdemli meg a Homo Sapiens nevet.
A bejegyzésem fő felvetésével, miszerint a terrorizmust nem katonai, hanem gazdasági - politikai eszközökkel kell és szabad kezelni, Kaptárlakó sem szállt vitába. Pedig erre a kérdésre lenne jó megnyugtató választ találni, mert amig nem, addig bizony marad a rettegés.
0 Comments:
Megjegyzés küldése
<< Home