:-) Szépjóestét!
Olvasgatom a CNN és az MNO Katarina utáni tudósításait és mélységesen meg vagyok döbbenve.
Nem, nem a hurrikán pusztításán. Szomorú eset, sokan meghaltak de tudomásul kell venni, hogy a természet erősebb mint mi, nem tudunk megállítani sem egy cunamit, sem egy hurrikánt.
A károkat -leglábbis az emberéletben okozott károkat- persze lehetne csökkenteni, erre már lehetőséget ad a mai technika.
Szóval nem a természeti csapáson akadtam ki, hanem azon, ami utána jött: jószerivel összeomlott nem csak a katasztrófaelhárítás és a mentés, de az amerikai demokrácia és talán a kultura is.
Meg vagyok döbbenve, hogy a világ leggazdagabb országában nem tudnak két nap alatt pár száz buszt biztosítani a menekülőknek és hogy egy katasztrófa súlytotta városban a tragédia másnapján fosztogató bűnbandák veszik át a hatalmat. Egy békés, kellemes, vidéki kisvárosban az emberek néhány óra alatt levetik magukról a kulturmázt és fosztogató csőcselékké változnak. Ahelyett hogy a bajban összefognának és a híresen hazafias amerikai lélekkel kitűznék a romokra a csillagos-sávos lobogójukat, mentőhelikopterre lőnek és boltokat fosztanak ki. A híres amerikai kormány meg tehetetlen, statáriummal fenyeget ahelyett, hogy gyógyszert, élelmet, vizet vinne a túlélőknek és minél hamarabb kimentené őket a katasztrófa súlytotta területről.
Tényleg őszintén meg vagyok döbbenve.
Itt volt nekünk egy szépen felépített Patyomkin falu a lufis elnökválasztási kampányával, benzinzabáló autóival, az amerikai álom kliséitől szabadulni nem tudó filmiparával, a Szilikonvölgyével és bár imitt-amott kissé mállott a papírmasé, de senki sem gondolta volna, hogy egy hurrikán nem csak egy várost tud romba dönteni, de az amerikai hazafiságot és -ezek szerint ál- demokráciát is elsöpri.