:-) Szépjóestét!!
:-)) Máma délután szépültem egy nagyot - úgy három és fél órát- a régi jól
bevált recept szerint, bekrémezett arccal, paplan alatt gömbölyödve. Olyan
szép lettem, hogy a napra lehet nézni de rám nem :-))

Reggel nagyot sétáltunk a fagyos levegőn. Ahogy nézem, lassan lehetne
kezdeni etetni a madárkákat. Nagy bánatom, hogy az idén már nyolcra járok
és reggel egyszerűen nem fér bele, hogy kivigyem az eleséget. Reggel fél hat
felé kéne indulni és elemlámpával botorkálni az erdőben, most tényleg nem
vagyok olyan állapotban hogy bírnám. Ráadásul a madáretetést nem lehet
sem abbahagyni, sem egy-egy napot kihagyni. Ha hozzászoktak a kis
tollasok, akkor a megszokott helyen keresik csak az eleséget és ha nem
találják, megzavarodnak. Bennem pedig most a fizikai gyengeség legyőzné a
lelkiismeretességet. Úgyhogy azt találtuk ki, hogy az idén magot nem viszünk
nekik csak szalonnát. Kisebb csíkokat, jó sokat, hogy ha egy-kettő le is
szakad, akor se maradjanak éhen. A szalonna nem fogy el egy nap alatt mint
a mag, kitart hetekig. Hétvégén én akasztok, hétközben egyszer -amikor
éppen délutános- pedig a barátnőm. A jövő héten kezdjük.

Tegnap és ma is a Radnóti Színházban voltam. Tegnap IV. henrik, ma Tóték.

Akiket hívtam, mindenki azt mondta, hogy ő látta a Tótékat a klasszikus
szereposztásban, Latinoviccsal és az nagyon jó, meg akarja őrízni a darabot
olyannak. Én pont fordítva gondolom, engem igenis érdekel hogy mit tudnak
egy darabon újítani és azt kell mondanom, hogy nem csalódtam.
Kicsit ugyan meghúzták a szöveget, nagyon sajnálom például, hogy ebben a
kamara változatban nincs benne a rossz erkölcsű Giziné. Az egy olyan
pompás, telivér nőalak, kár volt kihagyni. Ezzel a kis hiányosággal együtt is
remek volt a darab. Csányi Sándor remekül adta a kissé suttyó, a
képességeinél magasabb posztba került Őrnagyot aki tönkremegy a nem
rászabott feladatba. Azért külön hálás vagyok az egyik jelenetben terepszínű
alsóban rohangál :-)) De viccen kívül, a srác nagyon jó a szerepben, teljesen
hitelesen adja a lassan magára találó idegroncsot aki észre sem veszi, hogy
mindenkit terrorizál maga körül. Szervét Tibor bolond postása szívszorító is,
nevetni való is, Örkény is pont ilyennek képzelhette. Az ügyes, eszes Ágikát
játszó Csonka Szilvia pedig egyenesen zseniális, a szívem szakadt meg
figyelni, ahogyan a sedre kis fruska kiábrándul a "katonatisztből". Csomós
Mari Tótnéja pedig igazi tyúkanyó, egy gyúrttészta illatú falusi asszony
akinek a széles kötője eltakarja a falu elől édes jó Lajosa kisebb nagyobb
hibáit. Egyedül Hegedűs D. Géza Tótja nem tetszett, valahogy kilógott a
képből, se azt nem tudtam neki elhinni hogy ő a kikent kifent kiskakas a saját
szemétdombján, sem azt hogy túlságosan megrendült volna amikor rájött
hogy mégsem. Igaz, őt egyébként sem kedvelem, hát miért pont Tótnak
szeretném?
Szóval jó a darab, igenis érdemes megnézni és nem kell összehasonlítgatni a
filmmel. Örkényből egyébként sem lehet eleget olvasni vagy nézni.


A IV. Henrikről mégis inkább holnap írok, nagyon elálmosodtam.