:-) Szépjónapot!!
Már szutyorog a fincsi gombapörkölt, amig elkészül, kiröhögöm magam :-DD
Szó ami szó, idióta egy tyúk vagyok.
Máma feltaláltam egy új extrém sportot, a gombavadászatot.
De szó szerint ám, úgy néztem ki sáros kutyatappancs színű kabátomban, a három méteres póznára ügyeskedett kenyérvágó késsel a hónom alatt mint egy vadászatra induló ősember. Sőt, ősasszony :-D
Hónaljig érő csalánosba másztam bele, fára másztam, nyújtózkodtam, nyiszatoltam a hatalmas karéjokban nővő gombákat. Néha egy kis kéreg is került bele, de ami egész biztos, hogy a legszebb darabok (dicsekszem, majdnem 30 centis átmérőjű gomba is van a zsákmányban) mind a csalánosba estek bele. Amim kilógott a kabát alól, azt mind összecsíte a csalán, még a micsodámat is, mert még a nadrágon is átszúr. Külön önuralom fejlesztő gyakorlat, hogy ne vakarózzak. Mintha tűz égetett volna meg, a tavaszi csalánnak nem olyan fájdalmas a csípése, de ez az őszi ez nagyon durva. Nincs olyan porcikám ami ne fájna: a combjaim és a farizmom a fára mászástól, a hátam a nyújtozkodástól, a vállam a nyiszatolástól, a hasizmaim a lehetetlen, kitekert testhelyzetektől. Több mint négy órát tartott az akció, 6,5 kiló gomba a zsákmány. Jó, tudom, órabérbe átszámolva nem túl gazdaságos, de bánja a fene! Olyan illat van a lakásban mint egy drogériában, valami egészen különlegesen finom illata van a késői laskának, össze sem hasonlítható a termesztett gombáéval. Az íze pedig, hajaj, hm, nyamnyamm, fantasztikusan finom!!
Ráadásul, ha naponta így fáradhatnék el, aligha lenne bármi bajom a vérnyomásommal és az idegeimmel.
Most pedig megyek és bepakolok két tányér gombapörköltet, köret nélkül.
Megdolgoztam érte :-)))