Brünnhilde szikláján

Valló világ

2006/02/05

:-) Szépjóestét!
Elég pocsék egy nap.
Délelőtt megetettük a madarakat, aztán az egyik telepen lefialt kutyusokat (erről majd később) és éppen magunkat akartuk megetetni egy pár debrecenivel, amikor egyszercsak azt láttam, hogy a kutyám benne van a Dunában - és nem tud visszajönni, törik alatta a jég.
Valósíznűleg szomjas volt a blöki és próbált inni. Nem tudom, hogy beszakadt vagy becsúszott, de iszonyú bajban volt. A vastagon összetorlódott jég vagy tíz centivel a víz szine fölött meredezett és még ha alacsonyabban is lett volna, akkor sem tudott volna kikapaszkodni, mert ahogy próbált kimászni, úgy töredezett le a jég. Próbáltam csalni egy olyan helyhez ahol nem volt jég, de már látszott rajta, hogy pánikban van és nem bírna addig úszni a jéghideg vízben. Nem nagyon volt más választásom, hasravágtam magam a jégen, kikúsztam a széléig és kirántottam a vízből. Jellemzően azonnal megrázta magát, beterített vízzel, teljesen elázott a hajam és a sálam. Ilyen körülmények között persze szó sem lehetett róla, hogy fél órára kikössük a kocsma elé - étlen szomjan rohantunk haza, hogy ki ne hűljön a vizes bundában. Jellemző a kondiciójára, hogy meg sem kottyant neki a 2-3 perces jeges fürdő, hanyatt dobta magát a deres fűben, jól odadörzsölte magát és az apró jégcsapokká dermedt vizet lerázta magáról. Otthon egy kefével lesepertem róla a maradék fagyott vizet, egy másik kefével a saját hajamból is kikeféltem a jégcsapokat. Őnagysága kapott egy tál meleg levest, én egy bögre forró teát és amikor már mind a ketten jobban lettünk, elmagyaráztam neki, hogy ez volt az utolsó alkalom, amikor az életemet kockáztattam a hülyesége miatt. Tudomásul vette, begömbölyödött a kosarába és azonnal hortyogni kezdett.
Végülis megúsztam, szerencsére az eszembe jutott, hogy jég szélén nem szabad állni, csak hason feküdni, mert akkor egyenletesebben oszlik el a testsúly és nem töredezik le a jég széle. Ha muszáj, így ki lehet húzni valakit, de rögtön utána jól seggbe kell rúgni az illetőt: értelmes ember nem megy a folyó vizek jegére!!! Értelmes kutya se!!
Nno.

visszatérve a megetetett telepi kutyákra.
az egyik hajójavító telepen lefialt az őrkutya. Egy helyes, kisebb vizsla méretű, hosszúkás tacskópofáju, koromfekete, szívós, barátságos kis szuka. Nyolc kölyke lett, a múlt héten láttuk őket először. Rendesen ellátják őket a telepen, de nyolc kölyök iszonyatosan leszopja az anyját, farkasordító hidegek is voltak, hát mostanában vittünk neki egy kis extra kaját. A nyolcból mostanra már csak hat kutyus maradt, van még egy kis fekete, amelyik jóval kisebb a többinél és remeg is, neki nem sok esélyt adok. Nincs ezen mit nyavalyogni, ez a természet rendje, az erősebb, életrevalóbb kölykök férnek előbb oda a csecshez, nekik jut több tej. A gyengébbek bizony nem élik túl ezt a farkasordító hideget. De a megmaradt öt életrevaló, gömbölyű, bolyhos kis vasgyúró, most lehetnek 3-4 hetesek. Ha már így túlélték ezt a nagyon hideg telet, akkor megérdemlik az életet, meg kéne nekik maradni. Ehhez viszont gazdik kellenek, mert a telepen aligha lesz munka +5 őrkutyának. Ami a származásukat illeti, nos, a mamáról már beszéltem, ő bizony kétes származású - de az ősök rossz erkölcseit soha ne hárítsuk át az utódokra. Apai vonalon már jobb a helyzet, a papa kétségtelenül nemesi vérvonal: egyik felmenője fajtatiiszta retriver, a másik szintén fajtatiszta németjuhász lehetett. A kölykök egy része a papára, más része a mamára hajaz, többet jelenleg még nem tudok. Édesek, kíváncsiak, élénkek. Aki éppen most akar magának kiskutyát, az írjon egy e-mailt, szívesen megszervezem a találkozót.

Más:
érdemes jóban lenni a madarakkal :-))
Hálából az egész téli etetésért, cserébe én tudom meg legelőször a jó hírt: jön a tavasz :-))
Mondom: JÖN A TA-VASZ!!!
Hazafelé menet egész végig jött velünk egy nyitnikék és torkaszakadtából énekelt:

Nyitnikék! Nyitnikék!
Réten a virágnak nyilni kék!
Nyitnikék! Nyitnikék!
Szívnek és tavasznak nyilni kék!


Mégmás:
Máma délután meghallgattam a kedvenc rádióműsorom utolsó adását, ami nem is adás, csak ismétlés volt.
Úgy döntöttem, hogy a Klubrádióhoz vezető linket kiveszem a kedvenceim közül. A Reggeli Gyors kiherélése és az AJMKÉ megszüntetése után egyszerűen nem érdemes már azt a rádiót hallgatni.
Délelőttönként (és az esti ismétlésekben) csácsogó picsák vihorásznak orgazmus szakértőkkel, grafológusokkal és politikusfeleségekkel. A délutáni betelefonálós műsorokat már régen tönkretették az állandóan hűségnyilatkozatot tevő betelefonálók. Az esti sáv tele van elektronikus tesztoszteronnal felturbózott hangú macsókkal, akik énekelve beszélnek és nem ismerik a magyar hangsúlyozást.
Reggelenként még esetleg érdemes visszatekerni a brutálisan megfelezett Pikó - Pálinkás páros maradék tagjáért, de annak a műsornak is vége, egyedül egy műsorvezető nem tud sem vitatkozni, sem viccel elütni dolgokat, márpedig anak a műsornak a műsorvezető páros hmora és elfogulatlansága volt a legnagyobb vonzereje. Pikó egyedül legfeljebb Kossuth rádió stílusú reggeli magazinműsort csinálhat - annak profi háttere nélkül.
Szombat délután érdemes még visszatekerni, az Aczélsodronyra. Az a műsor a jelenlegi rádiózás legprofibb és legszórakoztatóbb, leginformatívabb műsora. Esetleg vasárnap este, de a Hétzáró kétesélyes, mert az egyébként hihetetlen okos Mihancsik csak tovább rontja a már így is igen jól fejlett Orbán-fóbiámat.
Ez a hullámsáv politikailag már túl egyoldalú az én ízlésemhez, a többi, kultúrával és más témákkal foglalkozó műsorai pedig mélyen szinvonal alattiak - vagy abban az idősávban mennek, amikor én a munkahelyemen vagyok ahol nem tudok rádiózni.
Szóval, a Klubrádió kihúzva a kedvencek közül :-(
Sajnálom.