:-) Szépjóestét!
Remekül szórakoztam :-D
A Kultiplex elképesztően füstös, még bent a teremben is cigiznek, többet nem megyek abba a moziba.
De a film, hát mit ne mondjak, hatalmasakat kacagtam. A legtöbb szállóigévé vált 'aranyköpést' pedig már ismertem, nem kellett volna annyira az újdonság erejével hatniuk, de így, vásznon, a színészek játékával, bombasztikusak voltak.
- Nincs nékünk arra moslékunk......
- A nemzetközi helyzet fokozódik .....
- Van ezeknek jegyük? Van magának jegye?.....
- Elvtársnő, ez magán egy új szoknya. Hm. Kicsit rövid ..... (Mitnyán úr most csuklik)
- Nem kivégzés, borotválás .....
- A szocialista szellem vasútja .....
- A nemzetközi imperializmust, azt csaptuk be ....
- Pelikán elvtárs, egyszer majd kérni fogunk magától valamit .......
- Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a miénk .....
- Mer'hogy a dunyha alatt ott vót a Gizi lyányom is, de rádiózásrul szó se vót ......
- Mi az? Hát Bástya elvtársat már meg sem akarják ölni? .....
és így tovább és így tovább, a végén már fájt a hasam :-D

Hanem, két dolgot azért mondanék:
az egyik, hogy jó vígjátékot csak nagyon komolyan lehet csinálni. A színészeknek, a rendezőnek, a forgatókönyv írójának, az operatőrnek, mindenkinek nagyon komolyan kell venni a munkáját is de első legjobban a történetet.
A másik, hogy meg kéne már magunknak bocsátani a történelmünket és örülni annak, hogy manapság az jár uszodába, aki előtte megveszi a jegyet. És örülni annak is, hogy már nem kell narancsot termelnünk ahhoz, hogy tönkretegyük a nemzetközi imperializmust.